Elhagyott az a lány akiért éltem, mit tegyek?

Hát Tökös Sajnálom.

Tudom micsodán mész keresztül.:/ Csak egy részletet írok le az én storymbol.Mi 2 évig voltunk együtt tudni kell azt hogy mielőtt össze jöttünk az előtt elhunyt édesapám nem sokkal.Ő tartotta bennem a lelket meg persze édesanyám.Fél éve voltunk együtt mikor édesanyám is elhunyt.Ha ő akkor nem lett volna nekem nem tudom hogy bírtam volna ki ezt.Ezek után ő volt a minden számomra miatta éreztem azt hogy érdemes fel kelni minden reggel és küzdeni.Mikor közölte velem hogy el hagy így szinte egyik napról a másikra.Hát abba majdnem bele pusztultam rosszabb volt mint a szüleim elvesztése.Akkor nagyon gyorsan meg fogalmazódott bennem az öngyilkosság gondolata és majdnem meg is tettem most ezt nem részletezném.Fogalmazzunk úgy hogy a halál kapujában voltam már.De végül nem tudtam meg tenni.1 évig nem volt nap hogy ne ő rá gondoljak.2 hónap múlva lesz 2 éve hogy szakítottunk.Ma már el mondhatom hogy túl léptem rajta bár azóta se volt senkim.Neki volt de ő is szakított az új "tökéletes" pasijával is 1 év után.Nem rég írt hogy sajnálja hogy annak idején úgy váltunk el ahogy.nem tudom valójában mi volt a célja talán újra össze akart velem jönni.De mindössze ennyit tudtam neki rá válaszolni."Én is sajnálom mindennél jobban szerettelek de számomra te is halott vagy akár csak a szüleim." És letiltottam.Valami eltört bennem amit szerintem már nem lehet helyre hozni.23/F