Ti hogy viselnétek ha a párotok a születés napi ajándékot leköpné és hozzátok vágná?

Köszönöm mindenkinek a hozzászólását.

Nos a dolog úgy alakult, hogy nem igazán vettem magamra, megnézhetném magam ha szívemre szedem. Inkább semlegesen néztem végig a kirohanását, és közben konstatáltam magamban hogy "ennek a lánynak a jövőben mégis szándékozom e venni bármit is". A kedvem szegte az ajéndékozástól nem tagadom, de nem viselt meg lelkileg. Úgy voltam vele, hogy ezzel magát minősíti, egy mély érzelmi állapotban van amiből ez jött ki, és valószínűleg korábbi sérelmek johettek fel benne, ami miatt így kirobbant. Viszont ez egy nagyon komoly intő jel volt a számomra hogy ennek nem lesz hosszú távon jövője. Nem vagyunk már együtt. Eszembe jutott, és kiváncsi voltam miként vélekednétek hasonló helyzetben. Netán lett volna e fiu aki meg is üti a lányt emiatt.

Ha átmentem hozzá mindíg szerettem aprósággal kedveskedni, egy kis csokoládé, egy kis csipsz vagy akármi...úgy jól esik látni a másik örömét. De nála ezek elamaradtak, és így valahogy végül kedvem szegte az egész apróságoknak.

Mindíg magából indul ki az ember ugye, én nagyon tudok örülni ha kapok, és nagyon jól esik ha a másik gondol rám mikor jön hozzám (nem várom el, de nagyon jól esik ha így alakul). Szerintem ez egy apró ám kedves gesztus amivel mosolyt lehet csalni a másik arcára és ez jó:)

A lényeg hogy teljesen kihalt ez belőlem.

Nem vettem már neki semmit, aztán egyszer jött egy ünnep, amire közöltem hogy én nem veszek semmit nem kell ajándékozni..

Ekkor ő vett, és mivel én nem vettem, hozzám vágta mint valami kutyának a csontot hogy nesze...de komolyan, na az nagyon rosszul esett. Ez volt már a csepp a pohárban.

Nem csak emiatt természetesen, de végül hagytam.