Jöttél már össze vkivel úgy hogy elérhetetlennek hitted?

Nem. És nem is fogok, mert akit elérhetetlennek érzek, hozzá képest kevesebbnek érzem magam, az meg nem egy normális egyenrangú kapcsolat.

Viszont ha beleolvasgatsz régebbi ilyen témájú kérdésekbe, akkor sok sztorit olvashatsz akiknek összejött, életük nagy szerelmével aki titokban már középiskolában tetszett nekik. Olvastam itt ilyeneket.

Kórházban ismertem meg.

Iszonyatosan belészerettem.Kiderült,hogy közel lakik hozzám,meg hogy drogozik.De nem érdekelt,vele akartam lenni.Kb.1 hónap után dobott.De én harcoltam érte.Anyja se fogadott el engem,az én anyám viszonylag elfogadta.Szilveszterkor újra beszéltünk.Én még akkor sem tudtam elfogadni a dolgokat. Aztán januártól márciusig 2 hetente találkozunk.Én beteg lettem tőle,és végül megszakadt egy kicsit a kapcsolatunk.Aztán júniusban találkoztunk utoljára.Akkor őt okoltam.Ő pedig még mindig a félreértés miatt okolt,és le volt lassulva ez mellett,mert visszaesett,és újra kórházba.Én pedig kértem tőle egy utolsó kiharcolt csókot.Elmondta,hogy másba szerelmes,innentől nekem el kellett fogadni,és megszakadt a kapcsolatunk.

Igen. Még most is együtt vagyunk. Barátok voltunk évekig, és egy idő után észrevettem, hogy többet érzek iránta, mint kellene Igyekeztem titkolni, és bebeszélni magamnak, hogy nem szeretem. Mert nem gondoltam, hogy összejönne egy olyan lánnyal, mint én. De ő is belémszeretett, és összejöttünk:)

18/L