Szerintetek van esély arra, amire évek óta vágyom?

Sziasztok!

Még annó, 3 éve középiskolában megismertem egy lányt.

Én kollégista voltam, ő meg ott lakott pár utcával arrébb.

Egyik este unalmamban ráírtam, nem tetszett egyáltalán, olyan semleges volt a véleményem a kinézetéről..

Lehívtam, találkoztunk, kb. 2 órát beszélgettünk, és 2 óra alatt a semmiről konkrétan eljutottunk a kapcsolatig. Az ölembe ült, ölelgetett, amit 1 tinilány szokott ilyen helyzetekben. Amikor haza kellett mennie a kapujukban megcsókoltam. Percekig csak csókolóztunk, aztán csak öleltük egymást. Kialakult köztünk egy párkapcsolat. Elképesztően beleszerettem, ő volt az első olyan lány akivel nem 2-3 hétig jártunk. Aztán jöttek a kisebb-nagyobb problémák. Mivel ő ott élt születése óta, rengeteg barátja volt és főleg a tahó fajtából.. Ostoba 0IQ-val rendelkező p*rasztoknak tartottam a fiú barátjait, mert nagyon sok hülyeséget csináltak és mellettük nem hogy intelligensnek, de atomfizikusnak tartottam magam (tudom, nagyon rossz hasonlat). Egyszerűen annyira primitív b*rmok voltak hogy nem tudtam őket elviselni. Sokszor volt amikor megbeszéltük hogy találkozunk, hogy nem jelent meg, 1 órát késett, addig ott álltam és vártam, a csomóval a torkomban, és legszívesebben ordítani tudtam volna. Mindig ezt csinálta. Amikor megbeszéltük hogy találkozunk kettesben, nem jött el, vagy a haverjaival jött, vagy 10-15perc múlva belebotlottunk az egyik társaságába, és nem tudtam vele lenni, pedig eszméletlenül akartam, mert halálosan szerelmes voltam. Aztán jöttek a nagyobb problémák. Amikor már végképp elegem volt a haverjaiból, mondtam a lánynak hogy én vissza mentem a kollégiumba, maradjon csak itt(persze csak azt akartam hogy jöjjön el velem). Ha eljött, kicsit feszültebb lett a helyzet, gondoltam hogy velük szeretett volna maradni, és elrángattam onnan, ha ott maradt akkor meg nagyon rossz érzés volt, hogy nem láthatom. Sokszor kifejtettem neki, hogy rossz érzés nekem az, hogy ha nem tartja olyan fontosnak az együttlétünket, és hogy fordítson rám is egy kis figyelmet, mert elhanyagoltnak érzem magam. Valahogy mindig közbe jött valami, sose tudta tartani magát a megbeszélt dolgokhoz. Elkezdtünk veszekedni, ezeknek hatására sajnos mindig ott voltam a sarkába, csak őt szerettem volna látni, és mindig vele szerettem volna lenni, gyakorlatilag megfolytottam. Úgy éreztem hogy nem kellek neki, ezt túl sokszor meg is kérdeztem, csak erre tudtam gondolni, és 3 hónap együttlét után szakított velem. Mindketten órákig sírtunk külön-külön, a saját barátjainknál. Próbáltam elfelejteni, de nem sikerült, minden nap szenvedés volt bemenni a suliba és látni őt. 1-2 hét után megint együtt jártunk suliba, úgy viselkedtünk mintha nem is jártunk volna, csak barátok lennénk, nem mertem feszegetni a témát, és elmondani neki hogy elképesztően szeretem, mert féltem a választól ezért inkább hagytam. Szakításunk után 1 hónappal összejött 1 sráccal. A szívem szakadt meg, elképesztően fájt. Hónapokig együtt voltak, én már rá sem írtam a lányra, nem kerestem, mivel már kihűlt a vonzalom kettőnk között könnyebb volt nem is foglalkozni vele. 3 hónap elteltével 2014 nyarán viszont valahogyan elkezdtünk facebookon beszélgetni. Mondta hogy hiányzok neki (persze mint barát,, bla bla), és hogy találkozzunk. Nagyon sokat beszélgettünk, és éreztem hogy ez az én esélyem. Egy haverommal, meg húgommal meg is beszéltük, hogy menjünk le 1 napra orfűre (az egyik közeli strand). Megbeszéltem a lánnyal is ,hogy mivel ott van nyaralójuk, ő is lejön a családjával és együtt töltjük a napot. Meg is valósult a terv, mondta hogy szeretne valamit mondani, arrébbvonultunk, és csak annyit mondott, hogy "Még mindig szeretlek!", minden válasz nélkül csak megcsókoltam. Annak ellenére hogy még megvolt az akkori barátja, összejöttünk, az éjjelt együtt töltöttük, és utána még 2 hétig szinte minden nap scak együtt voltunk. Kocsmáztunk a barátaimmal, ott aludtam náluk, ő is nálunk aludt (még szűz volt, és félt, szóval nem sikerült lefeküdnöm vele), aztán 1 nap megint elkezdte amit régen. Nem válaszolt, nem volt ott ahol megbeszéltük, facebookon írta hogy szeretne mondani valamit. Megkerestem, amikor megtaláltam csak sírva mondta, hogy megcsalt és nagyon megbánta. Én annyira szerelmes voltam, hogy figyelmen kívül hagytam, csak annyit mondtam neki, hogy "és ha megbántad az mér lenne baj, csak az számít hogy legyél nekem". Miután megcsalt, még én győzködtem, hogy maradjunk együtt, de azt mondta, hogy így nem mer a szemembe nézni és szakítsunk. Ismét napokig csak sírtam, nem tudtam mit kezdjek magammal, sajnos az önsanyargatáson és a csuklóvagdosáson is átestem, összetörtem. Másfél hónapra rá találkoztam az 1ik barátnőjével, és egyszer lefeküdtünk, sokat segített mert 1-2 hét alatt már nem éreztem konkrétan semmit. Nem érdekelt 1 lány sem, leszartam mindent olyan érzésem volt mintha az a lány kiölt volna belőlem minden érzelmet. Eltelt 2 év, időközben kicsit kisiklott a lány élete, depressziós volt egy másik srác miatt, 10kilót fogyott, rákapott a marihuánára, hát 1 kicsit lecsúszott. Én elkezdtem dolgozni, nem is foglalkoztam a nőkkel, csak annak éltem, hogy megteremtsem magamnak a szükséges dolgokat. Egyik este viszont kb. 2 hete rám írt. Szinte minden nap 3-4 órát beszélgettünk, kivétel nélkül minden este és reggel telefonon beszéltünk. Együtt aludtunk el és együtt keltünk. Nagyon sokat beszéltünk a múltról, és hogy min kellett volna változtatni. Most is van barátja, de elmondta, hogy mennyire ostoba volt és hogy mennyire megbánta, hogy kétszer is kidobott, elmondta hogy az akkori pasijával csak azért volt együtt, hogy engem elfelejtsen, és hogy amikor megtudta, hogy lefeküdtem a barátnőjével akkor tudta meg milyen igazából féltékenynek lenni. Sokat beszélgettünk szexuális dolgokról, küldött magáról melltartós képet, csak hogy "megmutassa mennyire nőiesebb lett a teste", és hát elég szaftosan beszélgettünk arról, mit is tennénk egymással este az ágyban. Megbeszéltük hétfőn, hogy mivel egyedül vagyok a lakásban, lejön hétfőn és itt tölt 3-4 napot. Itt megint elkezdődött a jó öreg halogatás. Azt mondta, hogy nem tud jönni, közbejött valami fontos, keddre mindenképp lemond mindent, és 100% hogy velem lesz. Természetesen kedden sem ért rá, nem is válaszolt 12órán keresztül, viszont szerdán megtört a jég. Lejött, iszogattunk, játszottunk egymással, 5 órán keresztül szeretkeztünk, és elképesztően jó volt. Életem eddigi legjobb éjszakája. Beszélgettünk a jövőről,mondtam neki, hogy én úgy ahogy 2 éve, most is, sőt, 10év múlva is ott leszek neki, azok ellenére amit velem tett, és tesz rám mindig számíthat, mert fiatalkorom meghatározó személye, és 2 év után is tudnám ugyanúgy szeretni mint régen. Azt mondta, hogy még nem tudja, hogy maradjon a régi pasijával, vagy velem szeretne lenni. Azóta megint megbeszéltük hogy lejön, de nem tette eddig, megint csak a kifogások maradtak. Azt mondja, hogy szeret, és hogy velem szeretne lenni, de a szöges ellentettjét csinálja. Én meg sajnos ráakaszkodtam, azt lesem mikor ír, és minden másodpercet vele szeretnék lenni. Úgy érzem énis az leszek aki voltam, és ha így megy tovább megfolytom a szeretemmel. Hogy érjem el azt, hogy ne mindig én keressem őt, és hogy ne csak azt mondja hogy kellek neki, hanem ki is mutassa, és hogy érjem el azt, hogy kockáztasson is értem? 19F