Nem sok ez a korkülönbség, úgy, hogy a srác a fiatalabb?

18 éves lány,16 éves fiú. Igazából elég hülyén kerültünk össze, szalagavatón táncoltam vele, én belezúgtam, először elküldött a francba, aztán meg akart csókolni(nem volt már éppen józan), de nem hagytam neki,úgy gondoltam másnapra megbánná az egészet, nekem csak fájna. Másnap közölte hogy felejtsem el az egészet, utána megkeresett,hogy beszéljük meg. Két nap múlva találkoztunk, én csak néztem rá,tudta hogy mit szeretnék, közölte hogy tegyem meg, én meg megkérdeztem hogy mi van ha ő nem akarja,erre visszakérdezett,hogy a szalagavatón még akarta nem? Időt se hagyott válaszolni, megcsókolt...beleadtunk mindent,amire vágytunk már hetek óta. Nem is mondtuk ki egyből hogy együtt vagyunk,elvitt randizni, kedveskedett,odafigyelt rám.. két hét után kérdezte meg,hogy lennék e a barátnője.. Igazi kis úri ember, persze igent mondtam. Nem tudtam hova tenni ezeket az érzéseket amiket kiváltott, és ki is vált még most is...minden pici érintésébe beleremegek, nagyon tud hiányozni.

Sokkal érettebb, mint a korosztálya,tetszik ahogy látja a világot, sok minden közös bennünk... Azt hittem az lesz hogy egyből ágyba akar vinni,mert tudja mennyire bele vagyok esve,bármit megtennék neki. Aztán elmondta,hogy ő még nem volt úgy lánnyal...Nem vetett meg,hogy én már voltam fiúval úgy, egyszer, két és fél éves kapcsolat volt... végül köztünk is megtörtént,és esküszöm, jobb volt mint az első.. ezerszer jobb,teljesen másként éltem meg,nem volt vad,erőszakos, gyengéd volt.. lassan fél éve vagyuk már együtt.

Az egyetlen probléma az,hogy nagyon megbámulnak minket,az én családomnak nem is nagyon tetszik ez a dolog. Szerintetek sok ez a két év? Nem akarom ott hagyni emiatt,és amiatt sem hogy a családomnak nem tetszik,hiszen szeretem.

Vélemények? Előre is köszönöm. :)