Mit csináljak ebben a helyzetben? Nem akarom elvesziteni.

"Nagy bulikban van ez, ha részeg vagyok.. És sokan vagyunk... Próbáltam tenni ez ellen, de sajnos nem sikerült. "

Egyelőre.

Aztán majd kettesben is. Akinek indulatkezelési problémái vannak,

gyógyszert szed rá, ráadásul iszik is rá, nagy hülye az a nő,

aki a hátára vesz egy ilyen rakást. Már, bocs.

1-es vagyok.

"Nem akarok kimaszkalni vele állandóan, csak azt, hogy legyünk úgy kettesben, boldogan, mint eddig"

Még jó, hogy nem zárnád kalitkába. Mégis mit képzelsz? Azért mert képtelen vagy civilizált ember módjára viselkedni, ő majd nem járhat társaságba,

nem bulizhat?!

Nem fog menni. Nem jósolok hosszú jövőt a kapcsolatodnak, ha lenne is olyan ütődött az a kislány, hogy vállalja a kockázatot.

1-es vagyok. Nézd, nem rosszindulatból írtam, amit írtam, hanem tapasztalt, érett 50-esként. Most még tepersz érte, mert nem szeretnéd elveszíteni.

De ha most, amikor még változó kamaszkorodban, útban a felnőttkor felé, nem kezelteted az indulatkitörési hajlamodat, később nem csak az alkohol hatására fogsz így viselkedni. Az élet nem más, mint problémák halmazának, problémák sorozatának a megoldása.

Most még belátod, hogy nem volt valós okod a viselkedésedre. Most még.

Ha ez a személyiségzavarod elhatalmasodik, akkor ki akarsz majd bújni a felelősség alól, mindenért ő lesz a hibás, őt fogod okolni az összes indulati problémádért, azt fogod érezni, hogy ő váltotta ki belőled.

Nem a levegőbe beszélek.

Olvasd el Szilágyi Liliána történetét. Az apjának is ilyen személyiségzavara van. A terhes feleségét verte össze, most meg Liliánát és az anyját támadja, mindent tagad, a kisebbik lányt maniplulálja. Súlyos szakmai fegyelmiket kapott, mert nem tudta kezelni az indulatait, és nekiment a bírónak is.

Szóval, de! Kezeltesd magad.

A csaj helyébe messze elkerülnélek. És nem csak téged, hanem az összes ilyen beteg embert. Legyen az indulatkezelés vagy borderline. Egészséges ember épp ésszel nem bírja egy beteg mellett hosszútávon.

De sok sztorit hallottunk rosszabb kapcsolatokról is...

Neked meg csak azt tudom mondani, hogyha nem bírod az alkoholt ne igyál... Pláne úgy, hogy gondolom a gyógyszer szedését nem 2 napja kezdted, hogy "elfelejtsd" ezt.

Az olyan társaságot meg minek keresed akik ezt váltják ki belőled?

Bocs az offért: De mit keresett nálad tolltartó egy szilveszteri buliban? :D

Amúgy ha jót akarsz magadnak, akkor menj pszichológushoz(nem pszichiáterhez!!!), a gyógyszer csak a tüneteket nyomja el, a pszichológus lefog ásni az életednek azon eseményeihez, ami ezt kiváltja, segíteni fog. Ha szégyenled tartsd titokban, bár ezen nincs semmi szégyelni való, inkább az lenne a szégyen ha nem tennél semmit ellene.

Itt feleslegesen vársz valódi segítséget mert mint mondtad nem vagyunk tisztában azzal, hogy ki is vagy és ezen az sem fog változtatni ha privátban leírod az életed történetét egy idegennek, de a pszichológusokat pont az ilyenek miatt találták ki.

Egyébként ezt nem tartom olyan ,,durva" dolognak, mint ahogy ezt te beállítod.