Én sokkal jobban szeretem őt mint ő engem. Hogy lehet ezt kibírni?

Én lány vagyok, egy sráccal nagyon szépen alakultak a dolgaim, de már nem érdeklődik irántam annyit mint eddig. Már pár hete nem érzem magam fontosnak. Ha írom, hogy rossz kedvem van meg sem próbál felvidítani, helyette a barátaival írogatja a vicces dolgait, miközben én gyötrődöm, mert minden bajom beüt, és akkor lenne rá a legnagyobb szükségem, hogy támogasson meg velem legyen, de ő semmit nem reagál arra ha nekem egy depisebb időszakom van. Vagy ha írom neki, hogy beteg vagyok és nagyon rosszul vagyok akkor is elintézi egy jobbulással. Utána napokkal nem érdeklődik, hogy hogy vagyok, nem érzem, hogy olyan fontos lennék neki. Megunt engem, már nem érdeklem, ez tény. Napokig nem is keres, most már nem beszélünk minden nap, van, hogy 1 hétig nem is beszélünk. Nekem sokkal fontosabb ő mint amennyire én vagyok neki. Van, hogy ignorálja ha írok valamit és nem válaszol semmit, hiába keresem én. Elegem van már abból, hogy minden fiú csak ígérget, hogy ő aztán sosem hagy el, mindig itt lesz nekem, de amikor éppen szükségem lenne rá, akkor eltűnik napokra. Arra bezzeg jó vagyok neki, hogy "olyan" téren kielégítsem, meg olyanokról chateljek vele amit élvez. És az a legrosszabb, hogy ő nem mondaná meg magától, hogy már nem kellek neki, mert megunt. Mert fél, hogy nem találna mást akivel ennyi közös lenne benne mint velem, mert tényleg sok dologban hasonlítunk. Tudom, hogy ezért sosem szólna, meg szakítana, így még rosszabb, mert még azt sem vallaná be, hogy már nem érdeklem. Online kapcsolat, nyilván így rosszabb. Tavasszal találkoztunk volna először, áprilisban kb, addig csak terveztük, hogy ó de jó lesz ha együtt leszünk, most még elég messze élek, akkor fogok jóval közelebb költözni hozzá. Augusztus óta beszélgettünk, és most kezd megunni.

"Szakítsak" vele én? Mert hát ő nem fog, neki kényelmesen megmaradok, mert nem lesz neki más ettől fél. Létezik egyáltalán ilyen amikor az egyik félnek sokkal fontosabb a másik? Gondolom az ilyen dolgok nem is hosszú életűek.