Amennyiben még nem vagy 16 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Mit tehetek, hogy ne veszekedjen velem ennyit?
2 éve vagyunk együtt baránőmmel, de az elmúlt hónapokban eléggé megromlott a viszonyunk. Úgy érzem, hogy egyre többet vár el tőlem és olyan elvárásokat támaszt, amiknek egyszerűen nem tudok megfelelni.
Én másodéves egyetemista vagyok, ő pedig most érettségizett. A vitáink egyik fő oka, hogy egyetem mellett dolgozok is és e miatt relatív kevés időt tudunk együtt lenni (értsd: napi 1-2 órát tanítási időben, 5-6 vakációban) és olyan nap is volt, amikor nem tudunk találkozni, mert reggel 8-tól este 10-ig órákon vagy munkában voltam. Ő ezeket úgy könyveli el, hogy én nem akarok vele lenni.
Ami engem leginkább zavar a kapcsolatban az az, hogy minden szabadidőmet vele kell töltsem. Nem azért, mert rossz lenne vele, de néha szeretnék egy kis szabad időt. Barátaimmal már lassan egy éve nem találkoztam, már idejét sem tudom annak, hogy mikor néztem meg utóljára egy filmet, játszani meg szerintem 10 órát ha játszottam az elmúlt évben. Még a szüleimmel is csak 2-3 hetente töltök el 1-1 napot. Kifejezetten megharagszik rám és képes napokig veszekedni, hogyha kevesebbet vagyok vele egy nap, mert például apumnak kell segítsek a telken. Ilyenkor általában leszíd, hogy olyan vagyok mint egy 10 éves, hogy nem tudok soha nemet mondani és hagyom, hogy csicskáztassanak szüleim, valamint őket is szídja, hogy milyen önzők, hogy csak akkor képesek tőlem is segítséget kérni, amikor tudják, hogy van programom vele. Utóbbi igaz lenne, ha nem tölteném gyakorlatilag minden szabadidőmet vele. Miközben dolgozok biztos nem fogok tudni elmenni felvágni a fát például. De ezt már nem is merem mondani neki, mert csak még nagyobb vita lesz belőle. Valamint azt se, hogy én ezt nem csicskáztatásnak élem meg, sőt szívesen csinálom. Szeretek velük is lenni, szívesen besegítek ha kell.
Ami most kiverte nálam a biztosítékot, az a mai két vitánk. Ma nem találkoztunk, mert dolga volt egész napra, ő viszont megharagudott, hogy miért értem ma olyan korán haza, mert bezzeg amikor vele lehetnék, akkor mindig később tudok csak hazamenni. Azért értem olyan korán haza, mert hajnaltól kezdve dolgoztam, de ez ugye szintén nem érdekli, hiába nem én kértem, hogy így osszanak be. A másik veszekedés pedig az volt, hogy holnap délután vizsgám lesz és e miatt kb 2 órával később találkozhatunk csak. Ez után ismét elhordott mindennek.
Mikor haragszik rám mindig ilyenekkel jön, hogy "undorító vagy", "hányok tőled", "tönkretetted az életemet", "megbántam, hogy megismertelek", "gyűlöllek", "bárcsak ne is ismernélek", "nem szeretlek" és egy adag olyan káromkodás, amit én személy szerint senkivel szemben sem engednék meg. Én ilyen viták alkalmával igyekszem higgadt maradni és tűrni amit kapok. Közben ritkán érzem magam idegesnek, inkább szomorú vagyok.
Legtöbb 1-2 nap után megbocsát és onnantól kezdve úgy viselkedik, mintha mi sem történt volna (az alapján amit láttam náluk a családban ilyen egy hétköznapi "nem mosogattál fel" jellegű vita), viszont én napokat rágódok egy-egy ilyen után, annyira megbánt. Aztán mire kiheverném, bamm, jön a következő.
Nem mondom, hogy nem vagyok soha hibás. Rengetek dolgot csinálok rosszul, viszont nem érzem arányosnak a "büntetésemet", pláne olyan helyzetekben nem, mint a maiak. Én többször kértem már, hogy próbáljunk meg kulturáltabban beszélgetni, ha valami problémánk van, hogy megbeszéljük a dolgokat és megoldást találjunk. Akkor meg is ígéri, hogy így lesz, de aztán mégsem. Oda jutottam, hogy félek bármit elmondani neki, hogy ne legyen belőle veszekedés. Még anyumnak se merem felvenni a telefont, nehogy valami olyat halljon belőle, ami miatt veszekedhet (pl: "mikor jössz haza kérlek vegyél egy tejet").
Ha nem teljesítek az ágyban, mert mondjuk élni sincs kedvem, úgy megbántott, akkor ismételten le vagyok tolva. Az utóbbi időben már szex közben is folyamatosan stresszelek, hogy vajon megfelelek-e majd. Azon pedig már rég túl vagyunk, hogy élvezem-e.
Elég gyakran vagyok boldogtalan a kapcsolatban az utóbbi időben, viszont szeretném helyrehozni valahogy, mert szeretem őt, és amikor éppen semmi gond sincs (mondjuk az esetek 70%-a), akkor tényleg nagyon boldog vagyok mellette. Mit tehetnék ennek az érdekében?
Marhagyorsan szakíts vele és keress egy értelmes lányt. Ha most ilyen és nincs semmi következménye szerinted mit fog megengedni magának később?
Rosszul érzed magad amikor aláz és nem mersz neki szólni bizonyos dolgok miatt mert félsz a reakcióitól. Ráadásul már szex közben is stresszelsz...
A csajnak gondjai vannak. Amíg nem ismeri fel és nem kezd el ezeken dolgozni nem lesz javulás.
Ehhez egyedül édes kevés vagy. Őt kéne rávenni, hogy kezdjen el kiegyensúlyozott életet élni.
A barátommal heti 1x találkoztunk az elején. Utána hétvégéket töltöttük együtt. Volt hogy 2 hónapig nem találkoztunk. De mégse kombináltam túl. Még akkor se amikor jöhetett volna. Jó nyilván nem vagyok szent és voltak nekem is kirohanásaim dolgok miatt, de ez hogy neki állandóan, az azért nem normális.
Tudod, ha pozitív kiegyensúlyozott életet akarsz élni, akkor ki kell zárni a negatív embereket. 🤷🏼♀️
Nyilván megpróbálhatod megjavítani, mert szeretnéd is.....de mint fentebb írtam, ehhez 2 ember kell. Nem egyedül vagy a kapcsolatban. Illetve sok idő, és nagy akaraterő kell hozzá.
Hány éves a bnőd amúgy?
"szeretném helyrehozni valahogy, mert szeretem őt, és amikor éppen semmi gond sincs (mondjuk az esetek 70%-a), akkor tényleg nagyon boldog vagyok mellette."
Ez az egyetlen szövegrész szól arról, hogy jónak gondolod a kapcsolatotokat. Eleve az esetek 100%-ban boldognak kéne lenned mellette, és a leírásod alapján az ő viselkedése igenis bánt téged, nem véletlen írtál egy egész regényt róla. Gondolkodj el rajta.
"megbocsát és onnantól kezdve úgy viselkedik, mintha mi sem történt volna (az alapján amit láttam náluk a családban ilyen egy hétköznapi "nem mosogattál fel" jellegű vita), viszont én napokat rágódok egy-egy ilyen után, annyira megbánt. Aztán mire kiheverném, bamm, jön a következő."
Nekem pont volt egy ilyen barátnőm (csak barát, eleve lány vagyok), teljesen ugyanezt csinálta. Mindig megharagudott valami mondvacsinált ok miatt, amikor tényleg nem csináltam semmit, aztán ha esetleg engem bántott valami vele kapcsolatban és netán meg is mertem említeni neki, hát ne tudd meg. Én is azt hittem, hogy amúgy boldog vagyok a társaságában és szeretek vele lenni, de rá kellett jönnöm, hogy valójában az egész vele töltött idő alatt azon stresszelek, hogy nehogy valami olyat mondjak, amin megbántódik vagy később felhasznál ellenem mikor újra megharagszik. A vitáinknál én se voltam ideges, csak szomorú, de utána képes voltam hetekig rágódni rajta. Gondoltam leírom az én szitumat is, hátha akkor jobban felismered a tiédet. Egy ilyen kapcsolat toxikus, nagyon nem tesz jót neked. Viszont minél tovább húzod, annál nehezebb lesz kilépni belőle (tapasztalat). Szerintem szakíts vele, hidd el, találsz nála sokkal jobbat is. Sok sikert neked!
Dobd ki ezt az önző, elkényeztetett, akaratos libát!
Nem vagy te a csicskása hogy parancsolgasson, aztán meg egy darab kakiként kezeljen.
Ennek a kapcsolatnak nincs jövője...
Ha tovább hagyod magad elnyomni, eltiporni általa akkor ez csak még jobban motiválni fogja őt ebben, sőt még lehet ez sem lesz neki elég egy idő után és még jobban megpróbál majd önző mód kérdőre vonni mindenért, hisz ha engedékeny e tekintetben az egyik akkor a másik a végsőkig elmegy mert azt gondolja, hogy úgy se hagyod el, megteheti.
Egy kapcsolatnak nem az lenne a célja, hogy plusz stressz forrásokat adjon, hanem a stresszek oldása, egy társ aki mellett az ember kipihenheti az élet fizikai és lelki fáradalmait, de ő téged csak strapál ameddig bír mint egy akaratos kis gyerek.
Szerintem szakítanod kéne vele ha nem bírja moderálni magát. Egy kapcsolat két emberből áll, nem csak az egyiknek az igényeinek kell megfelelni.
Minden jót kívánok neked! Remélem idővel nyugodt, boldog párkapcsolatod lehet vele, vagy mással.
Egyszeruen gyerekes a baratnod, azt hiszi, hogy az egesz vilag csak korulotte forog es neked nincs eleted.
Latszik, hogy te szeretnel tenni a kapcsolatotokert, de o egyaltalan nem valtoztatna semmit, hiaba igerget mindig. Ez pedig a jovoben is igy lesz, mert ha eddig nem valtoztatott miattad, akkor a kesobbiekben sem fog.
En nem azt mondom, hogy szakitsatok, de erosen gondolkodj el rajta, hogy ilyen-e az a kapcsolat, amilyet szeretnel.
A barátnőd még rohadtul nem érett.
Olyat SEMMILYEN esetben nem mondunk annak akit szeretünk, hogy hányok tőled, undorító vagy stb!!!!
Érződik, hogy nagy köztetek a különbség. És most nem a korra gondolok, hanem az érettségre. Belegondoltál, hogy mi lesz később? Ha mondjuk már dolgozol, ügyet kell intézni, szüleidről gondoskodni és még gyereket nevelni? Ha már most nem ért meg mi lesz akkor.
Amúgy csak egy keresztkérdés: A csaj dolgozik? Mert ha nem akkor jó lenne. Legalább megtapasztalja milyen a munka, nem lesz annyi energiája hisztizni, elfárad és a kollégák helyre rakják.
Ember, légy észnél!
Hagyd a fenébe ezt a követelőző, kisajátítani akaró, makrancos libát!
Sokáig úgysem viselnéd el, akkor meg minek pazarolni rá az időd. Szakíts vele még ma!
Ffi
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!