Mit tudnék tenni, hogy ne veszekedjek a fiaimmal?

Szerintem ez a rendszer nagyon jó, ami nálatok be van vezetve. Ha viszont nem tetszik nekik, ajánld fel B opciónak, hogy mostantól fix táblázat lesz, minden nap lesznek kötelező feladatok, például Balázs mosogat, Zsuzsika tereget stb, a feladatok cserélődnek, mindenki csinál mindent és zsebpénzosztáskor mindenki fix nagyobb összeget kap. Ha viszont valaki nem csinálja meg ami neki van kiosztva, senki sem kap pénzt. Így szerintem egymást is ráveszik a munkára, mivel ha valaki bevágja a durcit, azzal mindenki rosszul jár.

A másokkal való példázásnál meg csak említsd meg nekik, hogy ha rossz jegyet hoznak haza ők se örülnek, ha te megkérdezed, hogy a legjobb barátjuk miért tudott jobb jegyet szerezni? Te se példálózz és hasonlítsd össze őket másokkal és ők se.

#1:+1

Kérdező, ülj le hármójukkal egyszerre egy nyugodtabb pillanatukban. Mondd el nekik, hogy:

1. A gyerekeknek nem kötelességük a háztartást csinálni a szülő helyett, de kötelességük segíteni. Ingyen. Mert ha a szülő belefullad, akkor nem fog tudni foglalkozni velük. Mint anyámnál volt ez, mert én és öcsém megtettük a magunk gyerekes részét (többet nem), de apánk nemigen, így anyám kb. belefulladt, és nem volt energiája a mély, érzelmi megbeszélős dolgokra. Máig iszom a levét (F40), de az más lapra tartozik.

2. A saját szoba kitakarítása 10 év felett ingyen is kötelező. Ők ezért pénzt kaptak, ha elvégezték.

3. Teljesen tiszta és betartható, és nem szigorú szabályokat fektettél le, hogy mi az alapjövedelem (1.000 Ft/hét) és mi a fizetés. Ez téged és őket is kötelez. Aki az Életben nem tartja be a szerződést, annak nem jár semmi.

4. Azt nyomatékosítsd, hogy a húgukra haragvásukat megérted, de ők nem állták a vállalásukat, és ha emiatt haragszanak is, akkor sem érheti sérelem húgukat, azt nem fogod elnézni. És ne is nézd el! Ez kötelességed.

5. Lényeges: Eddig nem lázadoztak a fizetős munka ellen, ez a hiszti egy ideje tart. A haragjuk igazi tárgya nem a húg, hanem az osztálytársaik kényelme. A húgukra csupán kivetítik. Ezt is mondd el nekik, de még jobb, ha ők tudják kimondani, mert akkor a húgukra hamarabb fognak nem haragudni.

6. El kell nekik mondani, hogy a ez a munka segíteni fogja őket a pénz megbecsülésében, az előre tervezésben, a koncentrálásban. Céltudatosabbak lesznek, és amikor a többiek még csak vacillálnak, hogy ezt vagy azt a sportot, ezt vagy azt a szakot, vagy ezt vagy azt a lányt válasszák, addigra ők már oda/vele fognak járni. Ez segíteni fogja őket, hogy ne pazarolják el az időt az életben, és hamarabb és több sikert érjenek el, mint a többiek! Ez rajtam egy az egyben megmutatkozik. Én beosztottam a húsvéti locsolópénzt, stb. igazából több nem kellett. Öcsém relatíve elherdálta, de dolgozott is(!) (újságkihordás). Nem keres többet mint én (kevesebbet), de a karrierje jobban halad és boldogabb vele.

7. El kell mondani nekik, hogy a többi gyerek 1-2 gyerekes háztartásban lakik 2 szülővel többnyire, ahol a szülők elvégzik a takarítást, és két szülőnek a pénze is több, hogy úm. csak úgy adjon.

8. El kell mondani nekik, hogy az Élet igazságtalan. Ők elvesztették az apjukat, mások nem, ugyanannyi munkával az egyik ember előre jut, a másik nagyon előre, mert vannak véletlen tényezők, amiket nem tudunk befolyásolni. Ezt sajnos el kell fogadniuk, és nem harcolni ellene, mert 1. az a harc megnyerhetetlen, 2. az a harc csak elviszi az energiát bármi mástól, ami örömet okozna nekik.

#2: +10

"Szerintem ez a rendszer nagyon jó" Nem, ez zseniális! Versenyre is ösztönzi őket, aminek jutalma van.

"Ha viszont nem tetszik nekik, ajánld fel B opciónak, hogy mostantól fix táblázat lesz, ..." Csoportfelelősség! Ismerjük fel a köcsögöt, és bírjuk munkára, vagy rúgjuk ki! Szuper!

"A másokkal való példázásnál meg csak említsd meg nekik, hogy ha rossz jegyet hoznak haza ők se örülnek, ha te megkérdezed, hogy a legjobb barátjuk miért tudott jobb jegyet szerezni? Te se példálózz és hasonlítsd össze őket másokkal és ők se." Ez így van. Egyszer(!) példálóztam a matek hármasommal (5-ös voltam), hogy még a zseni X.Y-nak is csak négyes lett 5 helyett (megjött mindenkinek, front volt, nem tudom), de anyámat ez nem érdekelte. Azóta engem sem érdekel, hogy ő miért nem tudott velünk többet foglalkozni, mint amennyit tett, és hogy ő - valóban - mennyivel sokkal jobb, mint a verős W vagy az ivós Z szülő. Mert az nem lehet mérce, hogy valaki hozzám képest rosszabb. Ez azóta némi feszültség köztünk. Mérce csak az lehet, hogy mindent megtettem-e, amit lehetett és még egy kicsit többet.

Nem tudom mire kéne még nekik pénz, hiszen aztmondtad nem ők állják se a kaját, se a ruhákat, semmi létfontosságút.

Amikor fellázadnak megkérdezném a helyedben kedvesen, hogy miért most mire van szükséged amire nem elég a zsebpénzed? Aztán ha valami olyat mond amire nagyon vágyik, hogy valahova szeretne elmenni a barátaival, de kicsit többe kerül a belépő vagy valami akkor add meg neki azt a pénzt amit, kér és ne kérd vissza csak mondd meg hogy ezért sokat kell ám segítened a ház körül. Próbáld az ő helyzetüket is átélni kicsit. Én 19 vagyok, de gimi alatt én is voltam ilyen helyzetben mint a fiaid. Nálunk nem voltak ilyesmi szabályok, egyszerűen mindig kérnem kellett a pénzt ha kellett valamire, és szólnom ha el is vettem, mert anyaek is mindig figyeltek hogy elég legyen a pénz a hónapra, jól osszuk be. És ha kértem de már nagyon megszorultunk akkor aztmondták anyáék, hogy ezt most inkább ne, majd jövőhónapbqn elmész ide meg oda vagy veszel ezt meg azt. Szerintem nem kellenek ezek a szabályok, csak ülj le velük beszélgetni, a nagyobbik fiú mostmár 100%ban megérti majd, a kisebbek meg majd később megértik. El kell nekik mondanod, hogy egyedül kell nevelned őket sajnos, és bár nagyon szeretnél nekik mindent megadni amire csak vágynak, de nem tehetitek meg. Magyarázd el nekik kedvesen hogy egy háztartást nagyon sokba kerül fenn tartani, nagyon sok pénzt elvisznek a számlák, a rezsi. Mondd meg nekik hogy ha úgy jobb nekik akkor töröljétek a táblázatos módszert, és kérjenek ha valamire szükségük van de csak akkor ha fontos dolog. Játékot kaphatna a szülinapján vagy névnapján, hülye meglepi ajik helyett nekem anya mindig megkérdezte szeretnék e valamit kapni, mit vegyen nekem. Még ha drágább is, akkor legalább megkaphatná. Nálunk egyébként ez sokáig így volt, volt hogy egy évig ruhát sem tudtunk venni magunkra semmit, mert épp hogy kijöttünk a pénzből és én csak kajára vettem el magamnak mindig. Ha megérteted vele a helyzetet akkor el fogja fogadni, és meg fogja érteni, még ha nemis úgy látszik majd. Én azt is elmondanám neki a helyedben hogy szükséged van a házimunkára, szerintem mondjuk nem kellene pénz járjon érte, alap dolog hogy segíteniük kell, és mondd el nekik hogy szükséged van a segítségükre és neha segítsenek be. Kérd meg a nagyfiad néha hogy nyírja le a füvet vagy moss ki egy adag ruhát légyszives. És ha duzzogva is de érteni fogja miért kell megtennie. 19/L