Hogy léphetnék túl a beteges féltékenységen?

Szerintem a korodra abszolút jellemző ez a "dilemma". Elhiszem, hogy kétségbe vagy esve és gáznak érzed, de szerintem ez tök normális. Mindenki átesik ezen, és bár ez most neked nem lehet túl kielégítő válasz, de ne aggódj! (bár ezt könnyű mondani)

Próbáld magad ne másokhoz hanem az 1 évvel ezelőtti önmagadhoz hasonlítani magad, és hidd el jobb lesz!

:D

Ennyi idősen én is ilyen voltam, de nem emiatt értek véget a kapcsolataim. Viszont azt tudom, hogy neked milyen nehéz lehet ezt kezelni. Az önbizalmadon kellene dolgozni, ennek több módja is van, nem feltétlenül kell pszichológus. Nekem bevált, hogy mindig tűztem ki célokat,amiket el is tudtam érni, és így egyre értékesebbnek érzem magamat. Illetve szinte biztos vagyok benne, hogy ahogy idősödsz, javulni fog ez a dolog.

Amúgy én még a jelenlegi kapcsolatom(már házasságom) elején is néha nagyon féltékeny voltam, de aztán ő az első, akivel eljutottam egy olyan bizalmi szintre, hogy ez a "beteges" féltékenység megszűnt. Talán ha az előző pasijaimmal ki tudtam volna alakítani ilyen bizalomteljes kapcsolatot, akkor már akkoriban se lettem volna ennyire bizonytalan és féltékeny.

Szinte minden 14-20 év közötti lányra jellemző mindaz, amit leírtál. Senki sincs megelégedve önmagával, mindenki tud találni olyat, akit szebbnek és jobbnak lát, de ez teljes mértékben relatív. Épp ezért azzal kellene kezdened, hogy nem hasonlítod magad másokhoz.

A külsődön való változtatás egy jó lépés lehet, de azt se úgy nézd, hogy olyan szeretnél lenni, mint XY, mert az is tévútra vihet. Saját magadat képzeld el célként is.

A belső tulajdonságaidon is tudsz változtatni, amennyiben tényleg szeretnél. Az ember tudat alatt is változik folyamatosan, mert rengeteg külső hatás éri, de közbe is lehet szólni és önerőből változtatni.