Mit tehetnék? Nagyon szeretem és a szakítást mindenképp el szeretném kerülni. 16/L

Volt egy legjobb fiú barátom, akivel összejöttünk, mivel már egy ideje mindketten többet éreztünk egymás iránt. Most vagyunk kicsit több mint egy hónaposak.

Mindig is elég sokat veszekedtünk, de szinte utána egyből ki is békültünk. Talán a fő ok az az, hogy ő elég gyakran megbánt, amikor ideges. Volt hogy azt mondta "nem kellesz senki másnak". Ha ideges mindig érdektelenséget mutat felém, mintha neki nagyon mindegy lenne mi is lesz kettőnkkel.

De tényleg nagyon sokszor, napi szinten kapom tőle a beszólásokat, és én ezt szerettem volna vele megbeszélni. Azt mondta ő csak viccel, én pedig mondtam hogy elég közel áll ahoz hogy elveszítsen, mire az volt a válasza hogy "jó".

Mindenki előtt elég sokszor megaláz. Mindig lehülyéz, és mikor egy rossz szót szólok egyből a válasza: "pfuuu Istenem...".

Aztán ott a féltékenykedése. Van egy fiú legjobb barátja, akivel én is elég jó viszonyt ápolok. Neki most alakul egy kapcsolata, és megdicsértem őt hogy ügyesen közeledett és biztos szerencsés lesz az a lány akivel együtt lesz. Erre a barátom egyből ideges lett hogy mi az hogy ilyeneket mondok egy más fiúról. Aztán tegnap este elmentünk sütögetni és a legjobb barátja eléggé berugott. Na én kisértem el őt hányni mivel más nem volt rá képes. Amíg mentünk belém kapaszkodott meg én tartottam meg mivel már alig tudott járni. Hallottam a fiúmat a háttérbe hogy megint szitkozódik a többieknek.

Viszont máskor tényleg nagyon kedves, aranyos, és úgy érzem ő a legfontosabb az életemben. Higgyétek el nem ez az egy oldala van, és sokszor ő tesz engem csak boldoggá. Vannak egyéb problémáim és csak benne bízom annyira hogy megbeszéljem vele, ő pedig végig is hallgat mindig. Állítása szerint én vagyok az "élete szerelme", és mikor ő is ivott akkor mondta hogy "nem akar elveszíteni", meg a "legjobb dolog vagyok az életében" (ezt józanul).

Nagyon sok mindenen átmentünk már a 4 év alatt amióta ismerjük egymást. Volt hogy 3 hónapig nem beszéltünk.

Szakítani tényleg semmiképpen nem akarok, meg szerintem rendesen túl sem lehetnék rajta, mivel egy társaságba vagyunk. Emellett úgy erzem még menthető ez a dolog, csak nem tudom hogy.

Egész nap rajta jár az agyam és mindig próbálom vele ezt megbeszélni de egy nagyon erős érdektelenséget látok rajta mindig, alig akar róla hallani, de a barátai állítása szerint velük szívesen kivesézi a kapcsolatunkat és elmondja az összes problémáját.

Mit tegyek?