Mit kellene tennünk?

Sziasztok! A barátommal kb 1,5 éve vagyunk együtt, és eddig minden jól ment. Minden oké, nagyon szeretünk együtt lenni, támogatjuk, szeretjük, elfogadjuk a másikat. De aztán itt ez az érzés. Először ő mondta hogy nem szeret úgy mint az elején. Hogy valami megváltozott. Akkor még úgy éreztem hogy egy világ dőlne össze bennem, ha bármi történne kettőnkkel. Megbeszéltünk mindent, és úgy döntöttünk nem adjuk fel. Mert valami összeköt minket. És mert még mindig szeretjük egymást, a szenvedély is megvan. Az utóbbi 1,5 hónapban aránylag jól is ment minden. Olyan volt mintha 1,5 hónapja jöttünk volna össze, csak kicsit érettebben. Azonban most én érzem úgy hogy meginogtam. Nem tudom hogy szerelmesek vagyunk e. És ő sem. Szeretem őt és nem tudom mással elképzelni magam, de közben látom a hibáit, sok ponton mások vagyunk és van amin nem lehet változtatni, pedig lehet fontos lenne. Nem tudom más hogy van, de nekem lányként fontos lenne az, hogy a szerelmemmel rajongjunk egymásért, hogy különlegesnek érezzük magunkat a másik miatt, hogy a vágyaink is valóra váljanak. De néha úgy érzem hiányzik valami. És hiába szeretem őt van olyan, hogy azt érzem, hogy jobb lenne csak barátként, pedig kívánjuk egymást és a szenvedély is megvan. Nem tudom mit kellene csinálnunk. 18 évesek vagyunk, mindkettőnknek első szerelem, szóval ilyen téren tapasztalat nuku. Szünetet kéne tartani? Vagy szakítani? De jól megvagyunk. Csak valami hiányzik.

Remélem érthető amit írtam, bár elég nehéz pontosan leírni ami most bennem zajlik. És remélem tud valaki segíteni, mert tényleg tanácstalan vagyok.