Mit csináljak? Őrülten szeretem, de nem vagyok szerelmes belé?

Van egy lány, osztálytársam(11-esek vagyunk, 16 évesek) aki iránt az elmúlt fél évben elkezdtem érezni valami olyat, amit még senki iránt sem eddig. Nagyon megszerettem. Minden nap beszélünk hajnalokba nyúlóan, iskolában is, gyakran összenézünk, beszélgetünk nagyon sokat, ölelget, hozzám bújik, annyira imádom, de mégis úgy érzem, hogy sokkal jobb lenne, hogyha nem lenne ez az egész. Annyira kötődök hozzá, hogy már akkor is rossz lesz a kedvem, ha nem ül mellém😂 Mit csináljak, hogy legalább egy kicsit csillapodjon ez az érzés? Beleőrülök már lassan(jó, azért nem, de nem valami jó érzés). Alapjáraton egy nagyon erős személyiség vagyok, rendkívül vonzó kisugárzással(legalábbis ezt mondják az emberek). Nem is látja rajtam ezt a kötődést, meg a miatta néha előtörő rosszkedvemet, szépen tudom leplezni az ilyeneket, akármilyen jó emberismerők is lehetnek a körülöttem lévő emberek, vagy akár ő is, ezt a büdös életben nem fogja észrevenni úgysem. Na, szóval, aki esetleg járt már ilyen cipőben, az leírhatná a tapasztalatait. :D Nagyon szeretném magam újra olyan függetlennek érezni, amilyen kb fél éve voltam. Sok barátom van egyébként, és jó, dinamikus életem, tehát nem egy befordult fsz vagyok, nem is tud más számomra bánatot okozni semmivel, mindig jókedvem van, a problémáimat, amik ritkán vannak magam oldom meg, nem rinyálok, nagyon jól érzem magam a bőrömben :D Semmi nem tudja elvenni a jókedvemet rajta kívül, de ő sem akarja, csak nem látja rajtam, hogy ha nincs velem, de a környezetemben van, akkor nem érzem magam valami jól(ez nem féltékenység egyébként, mielőtt valaki ezzel jönne) ő is szeret engem, még ha néha egy kicsit makacs is. Remélem az idő múlásával visszaáll minden a régi kerékvágásba... Köszönöm a válaszokat!