Miért szorongok, ha minden jól alakul? Félek az elköteleződéstől vagy nem is szeretem igazán?

Van egy fiu, aki mar tetszik egy par honapja, de csak most kerültünk közelebb egymashoz, nyilvánvaló, hogy en is bejövök neki. Minden jól alakul vele. De en megis szorongok, ha arra gondolok, hogy egyszer talan összejövünk. Tényleg szeretem ot, de a szívem nem hagyja, hogy élvezzem a helyzetet, egyfolytaban szorongok es azt érzem, hogy atverem ot, es csak altatom, pedig nagyon nem igy van.

Szerintetek miert szorongok, ha egyszer minden jo? Nem szeretem igazán vagy egyszerűen felek az elkotelezodestol? Az utóbbi ellen mit lehet tenni? Köszi a segítséget.