Mi baja lehet anyumnak a kapcsolatommal?

Évek óta egyedül voltam, barátok nélkül, depressziósan. Nem mozdultam ki, mindig a szobámban ültem, nem beszéltem sokat.

Majd megtörtént a csoda, és igaz, hogy az interneten, de egy hozzám hasonló, nálam 6 évvel idősebb sráccal megismerkedtem, majd miután élőben is találkoztunk, összejöttünk. Másfél éve boldogok vagyunk együtt, havonta találkozunk, mindig hozzánk jön el, tehát a szüleim is ismerik, közös témájuk is van. Színessé tette számomra a világot, boldog vagyok vele, aminek anyum eleinte örült.

Rajta kívül nem történik velem semmi, amit anyummal megoszthatnék, így elég sokat beszélek róla, részben azért is, hogy jobban növeljem felé a bizalmát.

Mostanában anyumnak kezd elege lenni, lekiabál, ha róla beszélek, nem hallgat meg, nem érdekli, a fejemhez vágja, hogy ne foglalkozzak vele annyit, nem körülötte forog a világ.

Igaza lehet, talán túl sokat foglalkozok vele, mert mikor épp nem dolgozik, akkor állandóan egymásnak írogatunk. De mit tegyek, ha nincs más ember, akit tényleg érdeklek, és foglalkozik velem? Nekem csak ő van, nélküle szörnyen érzem magam...

Anyum nem akarja engedni, hogy eljöjjön hozzánk, szerinte kicsit el kell tőle távolodnom. Nem értem miért mondja ezt. :(