Mit tegyek ha undorodom magamtól?

Semmi gáz, ilyen az élet. Neked ezt most el kell viselned, csak így tudsz később lélekben erős lenni.

Idővel majd visszköszön a karma és talán te fogod őket szopatni miközben neked dolgoznak.

Hozzád hasonló módon a gimiben mindenki szekált, el voltam hízva, sakkoztam, beképzelt és okoskodó voltam/vagyok. Szóval na adtam rá okot kénytelen vagyok beismerni. Már 11. körül lehetett mikor elkezdtem Thai boxolni, de nem történt meg az, hogy jobban elfogadjanak, sulin kívül se nagyon voltak barátaim. De nem érdekelt, eldöntöttem, hogy lefogyok és akkor majd minden megváltozik. Nem így lett, mikor már le voltam fogyva, és a menő srác már nálam dagadtabb volt még akkor is én lettem az ilyen vicceknek a célpontja. A változás egyetemen történt meg ahol legnagyobb meglepetésemre bejöttem csajoknak és hamarosan az egyik legnépszerűbb lánnyal jártam. Azóta sok fordulatot vett az élet(biológiát hallgattam, most mérnökként dolgozok), vagyis engem sem igen érdekelt semmi csak, hogy megkeressem a pénzem meg elszórakoztassam magam. Van elég barátom, de továbbra is nehezen illeszkedek be új közegbe.

A lényeg, hogy a gimis élet az élet legalja sokunk számára, és bármilyen sablonos annyit mondanék légy kitartó, műveld magad, és előbb utóbb felbukkannak azok az emberek akik meg fognak kedvelni. Ne félj szocializálódni a negatív tapasztalatok miatt.