Amennyiben még nem vagy 16 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Olyan rossz érzés, hogy neki ennyi mindene megvan, én pedig ennyire nem tudom elengedni magam. Mivel mulasszam el ezt? Nem akarom végig hallgatni, ahogy elmeséli. Mit reagáljak, hogyha közben szétrobbanok a féltékenységtől?
Az a helyzet, hogy a szüleim elváltak, és apukámnak másik családja van. Van két fél testvérem, a nagyobbik 13 éves. Én 16 vagyok. Jóban vagyunk, nem erről van szó, de annyira irigy vagyok rá. Főleg most, hogy megtudtam, hogy csókolózott és már barátja is volt, ami bár nem volt komoly, akkor is fájt, már szakítottak. Nekem még életemben nem volt barátom, nem csókolóztam, meg semmi. És bár lett volna lehetőségem rá, mert többen leszólítottak már, a legtöbbektől pozitív visszajelzést kapok, de nagyon önbizalom hiányos vagyok, mert régebben nagyon sok felesleg volt rajtam és emiatt számtalanszor kaptam meg azt nap mint nap, hogy "koca, le kéne vágni" meg ilyesmiket, és ez beleivódott a személyiségembe, habár már nem nézek ki rosszul, de problémám van a kinézetemmel.
Ő annyira magabiztos, csinos, múltkor is bugyiban és melltartóban állt a tükör előtt, és mondta, hogy mennyire tetszik magának, bármit megehet, van melle, amit én nem igazán mondhatok el magamról. És utálom, hogy neki megadatott a lehetőség, hogy Pesten lakik. Egy tök jó lakásban. Én anyukámmal lakok együtt, és mit is mondjak, a házunk elég ramatyul néz ki, régi, elég rossz anyagi helyzetünk van , és már csak ezért sem merek barátkozni senkivel, mert ez egy olyan fő gond, hogy sosem tudnék teljesen nyílt lenni senkivel, mert ezt nem akarom elmondani. Az meg, hogy barátom legyen teljesen elérhetetlen. Én vidéken lakok, és utálom, annyira mennék Pestre, sokkal jobban szeretek ott lenni, de csak anyukámmal, mert nem akarom itt hagyni.
Szóval, egy kicsit össze-vissza írtam, de a lényeg az, hogy én annyira szeretnék magamnak barátot. És annyira szarul esik, hogy Ő még csak 13 éves, és Ő hamarabb tapasztalt meg mindent, mint én. És tudom, hogy nekem is sok pozitív tulajdonságom van, tehetséget is kaptam, mert jó érzékem van a tánchoz, és a nyelvekhez, és saját dalszövegeim is vannak, szóval ismerem az erősségeim. Az emberek mindig azt hiszik, hogy magabiztos vagyok, mert mindenkire mosolygok, de ez elég gyakran csak álarc, hogy elrejtsem a bizonytalanságom.
Annyira szeretnék a húgom helyében lenni.
Volt egy srác, aki odajött hozzám, mondta, hogy gyönyörű vagyok, de én hülye annyira zavarba jöttem, annyira menekülni akartam a helyzetből, hogy miután egy nagyon picit beszélgettünk, mert a metrón jött oda hozzám, mondtam, hogy sietnem kell és elmentem. Pedig annyira tetszett a srác, de elszúrtam. Pesten annyiszor történik velem ilyen. Ahol lakok ott pedig nem, és annyira szomorú vagyok, hogy Ő népszerű, én meg ennyire bénának érzem magam. És mondta, hogy majd elmeséli, hogy hogyan csókolta meg az a srác. De én nem akarom meghallgatni, mert csak megint felerősítené bennem azt, hogy mennyivel előrébb jár nálam ilyen téren.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!