Mások is vannak így vagy csak én? Bővebben lent.

Nem vagy egyedül.Sok ember érez ilyet csak nem mondják ki.

Hát én is hasonlóképp érzek, de azért nem egészen így. Az én személyiségem nagyon az introvertált felé húz, ebből következik hogy elég nehezen ismerkedem és egy 10 perc után én már levonom a következtetést az emberekről, utálok emberek közé menni, mivel nagyon hamar lefárasztanak, utálok emberek közt lenni, mert nem találok velük közös témát és gyűlölöm a small talk -ot. Na már most, bármikor tudnék szerezni egy barátnőt, de ha nem találok olyat, akire nekem szükségem lenne és úgy érezném hogy kiegészítenénk egymást, akkor egyszerűen nem kell. Megvagyok egyedül is bőven, sőt szeretek egyedül lenni. A legtöbb kapcsolatomat az introvertáltságom vágja tönkre, mivel nekem iskola után már semmi kedvem sincs másokkal foglalkozni. Az előző barátnőm pedig mindig avval nyaggatott hogy jajj, hívj már fel, jajj, maradj már velem, jajj gyere már ide meg oda ... Ebbe bele tudtam volna őrülni. Valószínűleg úgy gondolta hogy elhanyagolom és hogy nem érdekel, de a legtöbb esetben egyszerűen arról volt szó, hogy az iskola már leszívta minden energiám, és nekem szükségem van a magányra ahhoz, hogy fel tudjak töltődni. A másik kellemetlen hátulütője ennek az egésznek, hogy nagyon rosszul kommunikálok és nagyon kevés témát találtam, ami közös pont lehetett volna számunkra. Ő túl egyszerű volt, túl átlagos és nem volt benne meg a megfelelő mennyiségű tudás, tudásszomj és tájékozottság ami ahhoz kellett volna hogy jól el tudjunk beszélgetni olyan témákról, ami mindkettőnket érdekelt. Szóval igen, én úgy vagyok vele hogy várok. Nem kell egy olyan barátnő se, akiről tudom hogy ugyanez a dolog megölné a kapcsolatunkat. :)