Miért csak a pasizásból/csajozásból áll az élet?

Sziasztok!

15 éves lány vagyok,a korosztályomból szinte már mindenkinek volt viszonya ellentétes neművel legalább egy csók erejéig. Nekem viszont nem. Az osztálytársaim és minden fiatal a környezetemben folyamatosan erről beszél. Ha megkérdezik tőlem,hogy tetszik-e valaki és én nemmel válaszolok,úgy néznek kb.mintha a Holdról jöttem volna. Az egyik fiú ismerősöm is nemrég megkérdezte ezt tőlem,és szerinte ebben a korban már kellene,hogy tetszen valaki. Sokszor olyan idegesítő,hogy semmi más nem létezik a világon,még szerencse,hogy a szüleim elfogadják,hogy későn érő típus vagyok és nem nyaggatnak ilyenekkel. A sulinkban ma van őszi disco,de én nem mentem el,mert egyrészt,nincs kivel másrészt ez is az "ismerkedésről" szól és nem akarom,hogy egy idegen srác vagy bárki rámnyomuljon. Volt már olyan,hogy valaki első ránézésre szimpatikusnak tűnt,külsőre,de aztán rájöttem,hogy egy idióta,beképzelt agyrém. Szóval a belsőjével még senki sem fogott meg. Tényleg ennyire "antiszociális" vagyok így,hogy 1 fiú kivételével még soha nem beszélgettem senkivel? Úgy gondolom talán ezt nem 15 évesen kellene megtenni,hisz ebből még úgysem lehetne komoly kapcsolat,de kíváncsi vagyok ti mit gondoltok :)