Tényleg szeretem? Ha igen, mit tegyek?

Sziasztok! Már majdnem egy éve érzek valamit egy fiú után, de nem tudom, hogy valójában szeretem-e, vagy csak tetszik, illetve beképzelem magamnak. Szóval, az a nagy helyzet, hogy ez a fiú már többször szórakozott velem, és egyszer be is vallotta, hogy szeret, amikor kihagyott egyet a szívem meg minden, de nem jött össze velem ,mert osztálytársak vagyunk, és szerinte „nem szerencsés" osztálytárssal összejönni, mert úgyis hamar vége lesz.

Amikor nincs velem, akkor hiányt érzek és mindig megnézem, hogy elérhető-e skpeon illetve Facebookon és Viberen, és ha elérhető, csalódott vagyok, mert nem ír.

Csoportbontásban tanulunk (tagozat), és külön csoportban vagyunk, ezért óra végén alig várom már, hogy lássam, és az ad nekem erőt a naphoz, hogy vele tölthetem - ezért sem értem, hogy miért nem szeretne velem összejönni, hiszen az órákat nem közösen töltjük, csak a szüneteket, illetve pár összevont órát (ének).

Amikor nem beszélek vele, ideges vagyok, amikor ír, azonnal jókedvem lesz.

A többiek szerint szeretem őt, mert látszik, ahogy ránézek, és szívják a vérem is emiatt.

A fiú egyébként egy igazi „szerencsétlen", mert „béna", mármint úgy értem, hogy soha semmi nem sikerül neki, és én ezt valamiféle okból aranyosnak találom.

A legjobb barátnőm szerint nem egy „szépség", de én mégis helyesnek találom...

Ezekből már körülbelül kiderült, hogy én mit érzek iránta, de...nem tudom, ő mit érez.

Sokszor beszélünk Viberen/Facebookon, majdnem mindennap, és iskolában is, az órák külön töltésével függetlenülsokat beszélgetünk, és mivel jó humora van, ezért jókat is nevetünk. Ha megy az órájára, mindig felém megy el, és okot ad rá, hogy hozzám érhessen, ami nekem nagyon jólesik. Ha együtt van az óránk, akkor többször néz.

Igazából azt mondja, nem szeret, de kérdésem lenne, hogy lehetséges hogy csak azért mondja ezt, mert osztálytársak vagyunk, és nem szeretne bajt?

14/l 15/l