Megcsalt, megbocsájtható?

Minden megbocsájtható, csak esetleg nagyon nehéz.

A megcsalással az a baj, hogy egy kapcsolat legfontosabb alapját ingatja meg, vagy rombolja le. A bizalmat.

Maga az a tény, hogy egy egészséges szexualitású fiatal férfi vagy nő kíváncsiságból vagy másból kipróbálja a szeretkezést mással is, nem akkora tragédia, még akár jól is jöhet (pl. mert rájön, hogy te vagy a legjobb). De az a tény, hogy ezt titokban teszi, vagy nem beszél ilyen jellegű vágyairól, még akkor is sértő és megalázó lehet, ha soha többé nem ismétlődik meg.

Vannak (voltak) kultúrák, ahol egy jó feleség, ha a férjének ilyen igényei voltak, maga szerezte meg számára a megfelelő hölgyet (egy gésát, kurtizánt vagy a kultúrának megfelelő örömlányt). De ez azért ott sem volt szimmetrikus, a feleség hasonló igényeit a férj nem szolgálta ki, sőt a házasságtörést a törvények szigorúan büntették.

A mi törvényeink ugyan nem büntetik halállal a házasságtörést, de kultúránknak sem eleme a férfiak promiszkuitásának támogatása.

Mindezzel csak azt akartam megvilágítani, hogy a "megcsalás" nem egy ABSZOLÚT bűn, mint mondjuk a gyilkosság, de a mi kultúránkban mindenképpen valamilyen negatív megítélésű cselekedet. Ezért nincs pontos és szabatos válasz a kérdésedre.

Azt azért tudd, hogy semmi sem kényszerít arra, hogy benne maradj egy kapcsolatban, amiben már nem bízol, vagy nem érzed jól benne magad. Az élet rövid ahhoz, hogy olyan dolgokba ragadj bele amelyek nem azt nyújtják neked, amit vársz tőlük.