Lányok! összejönnétek Fregoli-szindrómás pasival?

A Fregoli-szindróma egy ritka és érdekes pszichotikus állapot, amelyet a téveszme jellemez, melyben a beteg azt hiszi, hogy egy vagy több ismerős személy különböző személyekként jelenik meg az életében. A Fregoli-szindróma egyik legmarkánsabb vonása, hogy az érintettek azonosítják ugyanazt a személyt különböző alakokban, más külső megjelenéssel, identitással és szerepekkel.

Történeti háttér

A szindróma nevét egy olasz színészről, Leopoldo Fregoliról kapta, aki híres volt arról, hogy képes volt különböző szerepeket játszani, és gyorsan változtatott kinézetén, megjelenésén. Az állapotot először 1927-ben írták le, amikor egy beteg pszichiátriai vizsgálat során arról számolt be, hogy úgy véli, hogy egyes emberek körülötte különböző személyekként jelennek meg, miközben őket felismeri, mint ismerősöket.

A szindróma jellemzői

A Fregoli-szindróma a téveszmés zavarok közé tartozik, és a következő fő jellemzőkkel rendelkezik:

Ismert személyek felismerése másként: Az érintettek azt hiszik, hogy egy adott személy különböző személyekként jelenik meg az életükben. Például egy közeli ismerős, mint egy családtag, más személyek bőrébe bújva (más néven, más arccal és viselkedéssel) tűnik fel, akit a beteg felismer, de teljesen más identitásban.

Téveszmék és paranoia: Az érintett személy úgy érzi, hogy a körülötte lévő emberek folyamatosan manipulálják őt, és elrejtik valódi identitásukat. A betegség során előfordulhatnak téveszmék, amelyekben a beteg úgy véli, hogy valaki kémkedik utána, hogy összekapcsolja őt egy titkos célokkal, vagy hogy ezek az emberek valamiféle összeesküvést szőnek.

Társas interakciók torzulása: Mivel a beteg másokat más személyekként érzékel, a szociális kapcsolatok nagyon zűrzavarossá válhatnak. Az érintettek előfordulhat, hogy nem értik meg a valóságot, és nem tudják, hogyan reagáljanak egyes emberekre, hiszen folyamatosan változó szerepeket és személyiségeket tulajdonítanak nekik.

Megtévesztő érzékelés: A beteg elméje képes gyorsan társítani egy adott személyt egy másik, ismeretlen személlyel, aki fizikailag nem hasonlít az előzőhöz, de a beteg azonosítja őket a másik személlyel. Az agy tehát megzavart módon dolgozza fel a személyek közötti kapcsolatokat.

Oka és kialakulása

A Fregoli-szindróma pontos oka még nem teljesen ismert, de több elmélet is létezik, amelyek a szindróma pszichológiai, neurológiai és genetikai hátterét próbálják feltárni:

Neurológiai és agyi zavarok: A szindróma gyakran kapcsolódik olyan neurológiai problémákhoz, mint az agyi sérülések, stroke vagy bizonyos agyi elváltozások (pl. temporális lebeny sérülések). Az agy ezen területei, amelyek az arcfelismerésért felelősek, úgy tűnik, hogy nem képesek megfelelően feldolgozni a vizuális információkat, ami a beteg téveszméjéhez vezethet.

Pszichotikus rendellenességek: A Fregoli-szindróma gyakran előfordul pszichotikus betegségekkel, mint a szkizofrénia vagy mániás-depresszió (bipoláris zavar). Az ilyen zavarokban szenvedő személyek hajlamosak a téveszmékre és a valóság eltorzulására.

Paranoid személyiségzavar és szorongás: A szorongásos vagy paranoid személyiségzavarral élő emberek érzékenyebbek lehetnek arra, hogy másokat manipuláltnak vagy elrejtőzve érzékeljenek. Ebben az esetben a szindróma inkább a szorongásos és paranoid elgondolások kiterjedése.

Kognitív torzulások: Az érintettek kognitív feldolgozási problémákkal küzdhetnek, különösen a figyelem és a memóriájuk terén. Az azonos személyek más identitásként való felismerése arra utalhat, hogy az agyuk nem tudja megfelelően összerakni a különböző információkat.

Diagnózis

A diagnózis a klinikai megfigyelés és a beteg kórtörténetének figyelembevételével történik. Mivel a Fregoli-szindróma téveszmékkel jár, az orvosok először kizárják a többi lehetséges mentális rendellenességet, például a szkizofréniát, a mániát vagy a demenciát.

A diagnózis kulcsfontosságú része az alapos interjú, a családi háttér és a beteg pszichológiai állapotának feltérképezése. Az orvosok a beteg által tapasztalt és jelzett delúziókat, valamint azok lehetséges neurológiai vagy pszichiátriai hátterét vizsgálják.