16-17 éves lányok. Ismerkednétek olyan 16-17 éves sráccal, aki nincs megelégedve önmagával, sokszor depressziós és nem tudja elfogadni magát, ellenben nagyon szeretne lányoknak ismerkedni és vágyik egy jó kapcsolatra?

20 éves nőként:

Minden embernek vannak problémái. Amiket felsoroltál nem akadály ismerkedés során, ha nem zúdítod rájuk a kínodat.

Ha a depressziód valós, orvosilag nézve, kezeltesd. A többin pedig tudsz változtatni.

16 vagyok és van 1 tapasztalatom ilyen sráccal.

Sokan nincsenek megelégedve magukkal, jelenleg én se, ez nem kizáró tény. Viszont ha folyton rossz kedve van és reménytelennek érzi a helyzetét akkor a másikat is lehúzza, főleg ha neki mondja el. Néha lehet, de van egy határ amikor sok, és elkezd taszítani az egész ember.

Ha tényleg komoly a mentális betegség, és hajlandó segítséget kérni az más. Akkor nem reménytelen, és támogatnám.

#3

Első vagyok.

Egyébként így jobban belegondolva, én is ilyen voltam 16 évesen. Vagy legalábbis hasonló..

annyi plusszal, hogy nem is ismerkedtem egyáltalán, barátaim se voltak.

Én online kezdtem a dolgot, társkeresőn. Csak simán azért, mert beszélgetni akartam valakivel. Sok volt a hülye, tény. De végül sikerült. Találtam egy fantasztikus srácot és minden megváltozott. Megismertük egymást, tudta milyen vagyok. És segített kimászni ebből.

Most pedig már a harmadik évfordulónkat ünnepeljük, én pedig szinte új ember lettem.

Lehet neked is ez kéne. Ismerkedj bátran. És biztos lesz aki jó hatással lesz rád. :)

Tinédzserként nehéz elégedettnek és kiegyensúlyozottnak lenni, ha visszaemlékszem én is ilyen voltam. Így jó tanácsot is nehéz adni, de ha kell: először magaddal próbálj meg megbarátkozni, szerezz önbizalmat akár azáltal hogy valamiben akár csak kicsi sikereket érsz el.

Ismerkedésnél nincs annál rosszabb dolog, mintha negatív energiát árasztasz magadból és rátukmálod a másikra a problémáidat. Senki nem akarja hogy elvegyék a jó kedvét vagy energiáját. Így nem megy.

Dolgozz saját magad elfogadásán, mert mások is sokkal inkább elfogadnak, ha te is egyenesbe jössz magaddal.

Sokan szeretnék, de a világ nem úgy működik, hogy mások fogadjanak el téged olyannak, amilyen vagy és ettől reméled hogy majd neked is sikerülni fog. Aki önmagával nincs egyenesben, saját magát nem értékeli, az mások számára még annyira sem vonzó.

A másik fele pedig, hogy egy kapcsolat még két egészséges énképű ember között sem mindig működőképes. Ez már csak ilyen. Azt hiszitek, hogy összeilletek, de mégsem működik a dolog. Ezt még egészséges lelkivilágú embereknek sem mindig könnyű feldolgoznia. Ha viszont egyik fél már a kapcsolat kezdetén is sérült lelkű, problémákkal küzd, akkor az a kapcsolat során és pláne a szakításnál méginkább hajlamos jobban sérülni is, de akár (akaratán kívül is) a másikat bántani is.

Az egy totális tévképzet, hogy a szerelemben két fél ember keresi egymást és majd együtt válnak egésszé. És pont ezek a tévképzetek eredményezik a legsúlyosabb lélektani drámákat a párkapcsolatokban.

Az ember önmagában teljes egész, egyedül kell tudnia minél jobban működnie és ha ez már megvan (vagy legalább alakul), akkor képes másokkal minőségi kapcsolatokat kialakítani.

Ne arra koncentrálj, hogy találj valaki mást, akivel majd megoldódnak a problémáid, hanem azzal foglalkozz, hogy önmagadban minél jobban fejlődj, minél inkább meg tudd oldani a problémáidat, minél inkább teljes, kerek életet élj és ehhez a teljes élethez keress aztán egy társat.

Derítsd ki, hogy miért és mivel nem vagy önmagadban elégedett, dolgozz ezeken a hiányosságokon. Menj pszichológushoz, járj terápiára, keresd a megoldásokat, hogy minél kerekebb, teljesebb elégedettebb életet élj és ha ez megvan, utána a csajozás is sokkal jobban fog menni. Azt is gyakorolni kell, azt is fejleszteni és tanulni kell, de az első lépés, hogy önmagad el tudd fogadni, csak aztán jön az, hogy más is megkedvelje azt, akit te már el tudsz fogadni.