Szerintetek ez csak egy kifogás, vagy tényleg nincs ideje?

Ez kicsit hosszú lesz, de szükségem van tanácsra.

Tavaly december óta tetszik ez a fiú. Ugyanabba az iskolába járunk, és egy évvel alattam van, egy évvel fiatalabb nálam. Bekövettem még tavaly decemberben Instagramon, mert aranyosnak találtam. Úgy vettem észre, hogy ő is nézeget engem és lehet érdeklem őt is. Ezért kb. 1 hónapja ráírtam hogy szimpatikus. Erre azt válaszolta, hogy szívesen megismerkedne. Elkezdtünk beszélgetni, és minden jól ment. Egyik nap rámköszönt az iskolában, és utána azt írta, hogy sajnálta, hogy nem tudtunk személyesen beszélgetni. Ezért felajánlottam neki, hogy ha korábban jön iskolába (mert általában később ér be) akkor ha gondolja beszélhetünk órák előtt. Másnap reggel felkelt 5:45-kor és bebiciklizett miattam az iskolába, hogy velem beszélhessen. Nagyon izgulós vagyok, ő is egy kicsit félénk, és hát lehet egy kicsit kínos volt a beszélgetés de tartottuk és kb. 40 percet beszélgettünk. Egész végig mosolygott és próbált a szemembe nézni. Aznap még üzenetben is beszéltünk több mint két órát. Aztán másnap is korán bejött, hogy beszélgessen velem, és ő kérdezte meg, hogy hol lesz első órám, hogy találkozzunk. Délután megint irogattunk, és megírtam neki, hogy holnap nem kell korán felkelnie miattam (kicsit rosszul éreztem magam, hogy ezt csinálja miattam) mert reggel nem érek rá, mert kávézom a barátnőimmel. Aznap nem írt rám, és én se rá. Másnap pedig iskolában se beszélgettünk, ezért gondoltam ráírok, hogy hogy van. És eddig mindig egyből válaszolt, most pedig 10 perc után írt egy hosszú üzenetet aminek a lényege, hogy örült, hogy beszélgethetett velem, de sajnos realizálnia kellett, hogy most nincs ideje rám mert most kezdődött neki a versenyszezon es fontos számára a sport, és arra kell fókuszálnia, és sajnálja, hogy most ez így történt. Ezt üzenetben írta, de személyesen akarta megmondani (legalább is ezt írta). Erre én megírtam neki, hogy megértem, és, hogy sok sikert kívánok neki, bocsánat ha zavartalak. Majd erre írta, hogy: ,,Nem zavarsz, ezt az egészet ne vedd magadra”. Én erre már nem válaszoltam mert elsírtam magam, és egy kicsit mérges is voltam attól függetlenül, hogy megértettem.

Azóta nem beszéltem vele személyesen, bár akartam és meg is írtam neki, hogy beszéljünk egyik szünetbe, de egyszerűen nem mertem odamenni hozzá ezek után. Az zavar az egészben, hogy úgy éreztem, hogy tényleg kedvel, és ez mind elég hirtelen jött. Tényleg elfoglalt, mert egy héten 5-6 edzése van, és otthon is kell kiegészítő edzést tennie, plusz iskolából is sokszor hiányzik mert edzőtáborokba megy. Tehát tényleg megértem, hogy nincsen ideje, de ha tetszettem neki, feladná ezt az egészet ennyire egyszerűen? Többször is megdícsért (a hangomat, hogy mindig szép vagyok, jól állna a szemüveg), de ezek után nem tudom eldönteni, hogy csak kedves akart lenni, vagy tényleg udvarolni próbált. Szerintetek kifogás, hogy nincsen most ideje, vagy tényleg ennyire fontos neki a sport? És a ,,most”-nak a most nincsen ideje rám a versenyszezon miatt van jelentősége vagy csak túlgondolom? Megbeszéljem vele ezt az égeszet, és megkérdezzem, hogy őszintén mit érez? 16/L