Amennyiben még nem vagy 16 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Hosszú bagatel story, mit csináljak?
Sziasztok
Szeptemberben kezdtem a gimnáziumot és az egyik osztálytársammal kiderült, hogy van néhány közös pont és érdeklődés, naponta többször beszélgettünk szünetekben, nagyon kedves volt végig, nem nyomulósan, visszafogott volt, jól elvoltunk, éreztem, hogy próbált közeledni felém, bókolt, egyre többet beszéltünk, Ő tényleg intelligens, vicces, aranyos, jó beszélgetőpartner, mellesleg helyes is, de most azon van a hangsúly, hogy nagyon egy normális, rendes fiú.
Aztán pár hónappal később egy másik osztálytársam is elkezdett közeledni, de ő sokkal intenzívebben, először csak kapkodtam a fejem, hogy mi van, most mit kezdjek, de egész szimpatikusnak tűnt a személyisége meg úgy voltam vele naivan, hogy lesz ami lesz. Róla annyit, hogy elég fullasztó, akaratos és előítéletes tud lenni, közben felszínes és gyerekes, nagyon durván magabiztos, de először kedves volt, úgy tűnt hasonlóan gondolkodunk meg nem igazán találta a helyét, emiatt meg is sajnáltam, szóval nem koptattam le, úgy tűnt minden tök jó. Aztán teltek a hetek, hónapok, egyre jobban megismertem és sajnos ez elég kiábrándító volt. Nem tetszett ez a srác, inkább kíváncsiság vezérelt, de nagyon sok olyat mondott, ami annyira szembemegy a világról való gondolkodásommal, hogy legszívesebben többet nem beszélnék vele, mondjuk nem várható el, hogy ennyi idősen kiforrott legyen az identitás, nem is azt mondom, hogy nekem az, de azért na, ha egyszer A-t mond máskor meg B-t egy kardinális kérdést érintően az elég offos. Két-három hónapja realizáltam, hogy a srác kisajátított, rajta kívül kevés osztálytárssal van szoros kapcsolatom és ettől kiráz a hideg... Utólag visszagondolva konkrétan a legrosszabbat hozta ki belőlem, sokkal harsányabb lettem, ingerlékenyebb és olyan, akinek semmi sem jó, amikor meg egyedül voltam, akkor meg sokszor szörnyülködtem, hogy hogyan viselkedtem. Nagyon rossz hatással van rám és az, hogy tudom, de nem tudok/akarok tenni semmit ellene, elborzaszt teljesen. Legszívesebben megszakítanám vele a kapcsolatot, nem bírom elviselni tovább, de mintha behálózott volna vagy nem is tudom hogyan fejezzen ki. És tudom, hogy nem volt helyénvaló, ahogyan viselkedtünk, de nem szeretném, hogy ez határozza meg a többi évet a suliban, nem szeretném, hogy emiatt utáljanak meg (ha eddig nem tették volna)
És itt jön a képbe az a fiú, akivel év elején próbáltuk megismerni egymást, hogy ő biztosan tudja, hogy jobb így, mert aki képes olyan borzalmasan viselkedni, az magát alacsonyítja le. Nyilván ezt így nem jelentette ki, de azért sokszor lejött, hogy a többiek bicskanyitogatónak találták. Egy szónak is száz a vége, hülye voltam és most jövök rá, hogy értékelnem kellett volna, nem csak random abbahagyni felé az érdeklődést, mert ő tényleg egy rendes srác és örülnék neki, ha folytathatnánk.
Szóval mit kellene csinálnom?
1-10es skálán mennyire vagyok szánalmas?
Igazad van, köszönöm
Nem tiltott el, de nem hagyott teret, hogy mással is tudjak foglalkozni, mindig ott van, akkor is ha megkérem, hogy hagyjon egyedül
Mármint nem creepy módon, csak egyszerűen érzékeli (vagy leszarja), hogy zavar
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!