Miért nem vagyok képes megérinteni a hozzám közelállókat?

Egyszerűen undorodást érzek, nem tudok megmozdulni, amikor valaki megölel. Ez nagyjából másfél éve kezdődhetett, amikor sírhatnékom lett attól, mert egy barátom közvetlen mellettem ült, persze úgy, hogy a testünk érintkezett. Valamikor ekkor kezdődhetett az egész. Aztán megfeledkeztem róla, merthogy biztos valami rossz hangulatban vagyok vagy hasonló. Azóta már rengeteg "barátommal" így vagyok, ők nyugodtan ölelgetik egymást, én viszont csak lepacsizom velük, mert frusztrál, bepánikolok, ha úgy megérintenek. Jelenleg egy barátnőmnél vagyok, és őt én is ölelgettem anno. Úgy hittem, hogy ez a frusztráció, csak azoknál érvényes, akiket csak 1-2 éve ismerek, viszont bebizonyosodott, hogy nem, már az ő ölelését sem tudom fogadni.. Már a szüleimmel is előfordult ilyen, amikor apám mondjuk megcsapja a fenekem, akkor olyan mérhetetlen undort érzek, hogy az elmondhatatlan.. Próbálom a bizalommal összefüggésbe helyezni, hogy ez csak azokkal van-e, akikben nagyobbat csalódtam életem során. Értem ezalatt a cserben hagyást, az elárulást, a szüleimnél azt, hogy elhordtak amiatt a pokol mélyére, amiről én egyáltalán nem tehetek..

Fontosnak tartom hozzáfűzni, hogy szexualitás terén nincsen gond, szóval aszex nem vagyok. Akit pedig úgy szeretek, esetleg szerettem, az ő érintése nem taszít.

Esetleg volt bárkinek hasonló tapasztalata? Ha igen, milyen következésre jutottatok? Tudtatok rajta változtatni..?