Mitől lehet az hogy a hozzám közelállókat szeretem bosszantani, idegesíteni?
Talán még fiatal tinédzser koromban kezdődhetett el(mivel egy gyereknél sok esetben ez az átlagos) mikor a szüleimmel/tesómmal együtt laktunk. Édesapám folyton a család agyára ment/megy azzal hogy mindenen felidegesíti magát, kiabál, veszekszik velünk. Sokszor volt hogy csúnyán megbántott. Az első lépésem az volt felé olyan 12-13 éves koromban hogy elkezdtem a kommunikációnkat minimalizálni. Olyan 15-16 éves koromra ez már átment abba hogy amikor nagyritkán beszéltem vele akkor szándékosan felidegesítettem(mivel nem volt nehéz dolgom).. Talán azért hogy visszaadjam neki a stresszt amit korábban nekem okozott.. Most itt vagyok 20 évesen de azt látom hogy már nem csak az apám bosszantom, hanem édesanyám(persze nem olyan durván, csak csípkelődve), a barátnőm vagy a hozzám közel álló barátaim. A barátnőmmel már komoly vitáink is voltak ebből.. Ami érdekes hogy tényleg azokat akiket közel érzek magamhoz, mást nem. És ez örömet okoz nekem.
Ti mit gondoltok erről? Beteg vagyok?
válasza:Mintha csak magam írtam volna a kérdést. Nemsoká én is 20 leszek.
Ha valami nem úgy van, ahogy én akarom, akkor beszólogatok meg egyfolytában hülyeségekkel fárasztom. Direkt vagy sem, mást nem tudok csinálni. Hogy örömet okoz-e nekem? Semleges. Ugyan úgy érzek, mintha nem szólogatnék be.
Más emberekkel, például oszttársa(i)m, akikkel jóba vagyok, de nem szeretném, hogy nagyon kiismerjenek, vagy már túl szoros kapcsolatban vagyok velük, azokat kritizálom, meg a hibáikat kifigurázom. Ami persze jól esik, de attól a barátságunk megmarad, csak tartom egy szinten.
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!