Elektromos gitár beállítás, adott húrtípushoz. Hogyan kell?

A vastagabb húr feszesebb, jobban íveli a nyakat, emiatt szükséges lehet a merevítő pálca spannolása, hogy ezt ellensúlyozza.

A vastagabb húr merevebb, emiatt a rezgő húrhossz 1-2 mm-rel lerövidülhet, emiatt az oktávtisztaság elmászhat, vastagabb húrkészletnél általában a húrhosszt kicsit hosszabbra kell venni az oktávállító csavarokkal.

Esetleg extrém esetben a vastagabb húr szorulhat a felsőnyereg nutjaiban, ami elhangolódást okozhat, szükség lehet a nyerek nútjainak szélesítésére.

@1:

"A vastagabb húr merevebb, emiatt a rezgő húrhossz 1-2 mm-rel lerövidülhet"

Ezt nem értem. Miért rövidülne le a rezgő húrhossz? Úgy képzeled, hogy az alsó- és felső nyeregnél lévő fél-egy mm-ek nem jönnek rezgésbe?

Mojo, pontosan ez a helyzet. Inkább 1-2 mm, esetleg talán még több is lehet mondjuk egy extra vastag G vagy E6 húrnál, ilyenkor előfordulhat olyan, hogy ütközésig hátra állított babánál sem lehet tiszta oktávot állítani. A G húr különösen mumus ebből a szempontból, az a legmerevebb, biztos találkoztál a problémával, hogy vagy az első néhány bundnál hamis, vagy a felső fekvésekben. Ezért is van az, hogy vastagabb készletnél gyakran már a G is sodrott, ami sokkal kevésbé merev, ilyenkor az oktávállító csavart vissza is kell tekerni rövidebb húrhosszra.

Kérdező: az nyílegyenes nyak nem biztos, hogy tökéletes, inkább egy minimális homorúságra szoktak törekedni beállításkor. Legegyszerűbben úgy tudod leellenőrizni, hogy egy húrt az első és az utolsó bundnál is lefogsz (használhatsz egy kápót is), és a nyak közepén, tehát úgy a 7. bund körül pár tized (2-5, ízlés dolga)hézagot kell mérned. Kb ilyenkor tudod beállítani a legalacsonyabb húrmagasságot, hogy ne zörögjön sehol.

A súlypontos kérdést nem igazán értem, ennek nincs köze a húrokhoz, és nem igazán befolyásolható (kicsit azért mégis) Gondot inkább a fejnehézség szokott okozni, az LP-re ez nem jellemző, az SG-kre annál inkább a könnyű test miatt.

A hangszerész sem csinálna mást rajta, nyugi :)

Ezeket az alap beállításokat BÁRKI megtudja csinálni otthon, minimális szerszám készlettel, emiatt nem kell hangszerész (talán a hézag mérő, ami ritka az átlag háztartásokban, a többihez nem kell "extrém" szerszám). És igazad van, 5-10-15 ezreket kérnek egy ilyen "műtétért",ez is egy rablás a sok közül... Talán még egy bundsíkolást is be lehetne vállalni otthon, ha volna az embernek rádiuszolója.

Ha sikerült ezeket beállítani, és meg vagy elégedve az eredménnyel, akkor fölösleges hangszerészhez vinni.

Amit még mindenképp érdemesnek tartok leellenőrizni, az a felsőnyeregnél a húrmagasság. Olcsóbb gitároknál nem sokat foglalkoznak a gyári beállításával, jó magasra hagyják, ettől nehezebb lehet az első fekvésekben lefogni a húrokat, és hamis is lehet a húr nyújtása miatt. A lehető legkisebb magasságra érdemes törekedni úgy, hogy üresen megpengetve még ne zörögjön a húr.

"A súlypontos kérdés talán inkább a húrok megfelelő felrakásával lehetnek összefüggésben. Vagyis ha rosszul teszik fel őket, tehát csúsznak kifele, akkor érezhető valamennyi fejnehézség. Ha viszont jól vannak feltéve, (keresztezés, stb.) akkor áll be jobban a hangszer súlypontja középre. "

Ezt viszont még mindig nem értem. Arra gondolsz, hogy ha sok menetet tekersz a húrból a hangolókulcs tengelyére, ettől fejnehéz lesz a gitár? :D Én egyébként keveset szoktam feltekerni, a sodrottaknál másfél -2 menetet, a simánál kb. hármat, nem keresztezve, hanem szépen egymás alá. Ízlés dolga, én így szoktam meg, szerintem szebb és hamarabb beáll a hangolás, mintha egymásra gubancolok egy csomó húrt.

"Talán még egy bundsíkolást is be lehetne vállalni otthon, ha volna az embernek rádiuszolója."

A bundsíkolást a hangszerészek se rádiuszolóval csinálják, hanem egy tökéletesen sík felületű akármivel. Gránit, aluszelvény, hallottam már mindenfélét. A rádiuszoló csak a fogólap síkolásánál kell.