Szerintetek zeneileg milyen zenéből lehet sokat tanulni?
Oké én is tudom, hogy a komolyzene, de pl. dzsesszen, vagy metálon stb.-n belül tudtok olyan tipust, ami még ha nem is bonyolultságában, de hangzásában nagyon karakteres, vagy végletes formája annak, aminek kifejezésére hivatott? Pl. a flamenkó, vagy a szörfzenék. Tehát legalább van valamilyen olyan kliséje, amit tök jó dolog, ha az ember meg tud tanulni hangszeren és be tudja dolgozni a játékába.
Szabó Gábor is rendelkezett például a klasszikus spanyol gitár, cigányzene, rockzene, magyar népzene, és a dzsessz ismeretével. (legalább!! De természetesen a játéka nem sűrithető csak ezen keretek közé)
válasza:A legfontosabbat a zenei szerkesztést, ritmusvilágot, ütemmutatókat, zenei váltásokat stb nem említetted. Ez irányban is érdemes kutakodni.
Példának okáért poliritmia: párhuzamos ütemmutatók, általában egy páros és egy aszimmetrikus; az alábbi példában összetett aszimmetria az egyik szólam, ami azt jelenti, hogy minimum a negyede / fele az összetevőknek páratlan szám:
válasza:#1, nekem is pont a Meshuggah jutott eszembe, hogy nekik elég karakteres hangzásuk van, és egyszerűnek sem nevezhető.
Kérdezőnek: azt hiszem djent néven futnak most az ilyen bandák, akik próbálják erőltetni ezt a poliritmusos dolgot
válasza:Igen, előző, ez nagyjából jellemző, bár én még nem igazán találkoztam a Meshuggah-n kívül olyan matekmetálos / djent-es poliritmiát alkalmazó zenekarral, akik színvonalasan alkalmazták volna, vagy legalább is oly módon, hogy ne öncélú lett volna sokaknál a poliritmia alkalmazása, bár ettől még lehet, hogy léteznek. Valahogy kifejezéstelennek tűnik számomra sok djent zenekar.
Ezt nem fikázásképpen mondom, hanem amiatt, nehogy csalódjon bárki is (pl a kérdező), ha csak úgy rákeresne djent, matekmetál, math-matal zenekarokra...
Sőt, adott zenekar se mindig azonos színvonalon alkot. A Meshuggah úgy igazán csak 1998 óta matekos, poliritmiás.
De még azóta is akadnak olyan számaik, melyek egyszerűek, és csak elvétve fordul elő bennük poliritmia.
Az viszont igaz,
hogy 1998 óta legalább 80/90%-a a számaiknak szinte végig poliritmiás, bár az utolsó három albumról (2008 óta) kevésbé mondható el, azóta inkább csak amolyan 60-70%-ban alkalmazzák már, van, hogy zeneszámon belül is csupán ennyire. Ami nem baj, érthető módon kissé belefáradtak a bonyolult jóba. ;) Ettől függetlenül érdekes az utóbbi három albuma is a Meshuggah-nak.
N É P Z E N E :
Tudni kell, hogy a poliritmia Afrikában (mind az arab, északi vidéken, mind pedig közép-afrikai területeken) máig jellemző a törzsi népeknél, persze ott sem 100%-ban alkalmazzák, de viszonylag gyakran dobolnak ilyen képleteket manapság is az ottani népek. Bár ők inkább -ami még a jazz-re is jellemző olykor- ütem tört NEVEZŐKET játszanak paralel,
pl 3 versus 4,
3 vs 5
4 vs 5
Satöbbi.
Ellenben a matekmetálosok inkább vagy "simán" összetett, egyszólamú aszimmetrikus ütemmutatót játszanak, mégpedig nem a tört nevezőjére, hanem számlálójára vonatkoztatva (pl csupa tizenhatodban különféle páratlan, és részben páros számok egymásutánisága), vagy pedig -mint a Meshuggah számok többsége esetén főleg 1998 óta- ezen FELÜL poliritmiát is, tehát a dobos üti mellette a cint 4/4-ben, tehát egyidejűleg, ami még izgalmasabbá teszi az ütemet, hangzást.
Manapság máshol már sajnos még a szimpla aszimmetria
(pl 7/16) is kihalt szinte teljesen, pl a rock és pop zenék többségére se jellemző sajnos, csak itt-ott, ha igen, akkor csak lassú tempóban, ami nem igazán különleges hangzású, mert hangzásban a páros ütemre emlékeztető, a jazz-ben is viszonylag ritkán alkalmazzák, bár a modern jazz-re olykor jellemző.
A hármas szám mint törtszámláló sajátos szereplő, ugyanis akár lassú-, akár gyorstempóban a hangzása szinte olyan, mint a páros ütem (4/4).
Sokan összekeverik a tört ütemet az aszimmetriával, tehát pl a funky, a reggae, a drum and bass, vagy a break zenék NEM aszimmetikrus üteműek, hanem tört ritmusú 4/4-es párosak, egyszerű üteműek és végképp NEM poliritmiásak.
Manapság a hagyományozott, eredeti, autentikus, falvakból származó balkáni népzenékben marad meg az aszimmetrikusság, de többnyire csak egyetlen páratlan számot (pl ötös, vagy 11-es) játszanak periodikusan ismételgetve, de már önmagában ez is különleges hangzást ad, főleg avval a különleges keleti és pörgős dallamszövéssel és hangsoraikkal, értve a balkáni hangszerjátékot (ellenben az ének inkább mély, szentimentális, lassú, vontatott, vagy középtempós bár szintén keleties hangsorú).
A Balkánról -legalábbis a belső, bulgáriai részről- szinte csak aszimmetrikus ütemmutatóban hagyományoztak hangszeres zenét, és szinte csak gyors tempóban illetve középtempóban, bár, mondom, hármas is előfordul, ami nem igazi aszimmetrikus hangász ad. Kivétel inkább pl a macedón és délszerb népzenékben fordul elő, egyes vontatott, lassú, hármas osztatú hangszerdallamok esetén. Az énekelt népzenéjük az, ami inkább lassú tempós, vagy középtempós a balkániaknak.
Előfordul Balkánról hagyományozva összetett aszimmetrikus ütemmutató is (pl 33/16, több összetevőből pl 8+7+6+5+7), de az ritka még arrafelé is.
A poliritmia egyébként hiányzik a Balkánról -bár, kit tudja, lehet h évezredekkel ezelőtt létezett ott is-, míg tehát Afrikában a mai napig fellelhető. Bár ez mit sem von le a balkáni népzenék értékéből, és sokszínűségéből (hiszen teljesen más az északi, tehát bánáti-vajdasági szerb népzene, mint pl a délszerb; a bolgár meg megint egy jelentősen eltérő világ, enyhe átfedésekkel, ezen felül a méltán híres bolgár "ritmusokkal", pontosabban szólva ütemmutatókkal; a görög megint tök más, és hát tájanként is sokfélék a balkáni népzenék).
A új stílusú, 20.sz-i bolgár népzene egyébként párhuzamosan, egymásra direkt módon hatva fejlődött a jazz-szel, így a swing kialakulásával kiemelten.
A mi magyar Bartók Bélánk egyik kiemelt kutatási területe a balkáni népzene volt és azok aszimmetrikus ütemmutatói (főleg a bolgárok és románok tekintetében), írt is ilyen tanulmányokat.
Sajnos Magyarországon, és nyugaton sokan összetéveszti a valódi, eredeti balkáni népzenét a lebutított, popposított, elektronikus zenék azon részével, melyek merítenek EGY KEVESET a balkáni népzenék dallamvilágából.
A lényeget tekintve semmi közük a balkáni népzenékbe, hangzásra, hangulatra, technikára teljesen mások ezek a gagyi Boban Marchovich-féle tingli-tanglik.
Sajnos eleve azt nem veszik sokan figyelembe, hogy a népzenéknek ÁLTALÁBAN NINCS konkrét szerzője, hanem évszázadok, évezredek folyamán folyamatosan változó hangzást, dallamkincs-variációkat kollektíve alkotnak.
válasza:P É L D Á K
a bolgár népzenére:
A következő linken gyors tempójú (tizenhatodos) eredeti bolgár táncokat lehet látni, eredeti bolgár népzenét hallani,
az alábbi ütem tört számlálókkal:
7, majd 3, utána 11+7, végül szimpla 7-es.
Kb fél perctől vált át az legegyszerűbb részbe, a három tizenhatodba a video, majd a 11+7-es ütemű rész olyan 1'30''-nél kezdődik.
Végül 1'53''-tól jön az utolsó hét tizenhatodos előadás-részlet (némiképp összevágott videofelvételről van szó, fél perces, egy perces részletekből áll).
2 perc 20 másodperces felvétel, elég rövid, így is tömény lehet azoknak, akik se ilyen összetett tánclépésekhez, sem pedig ilyen összetett, virtuóz, és aszimmetrikus hangszerjátékhoz nincsenek hozzászokva. Az ír sztepptánc bár "hájpolt", népszerűsített tánc évtizedek óta, ellenben meg se közelíti a bolgár néptáncok lépéseinek összetettségét, és akkor az aszimmetrikus ütemmutatóra táncolásról nem is beszéltünk, amire az írek képtelenek, hacsak meg nem tanulják a bolgár néptáncokat...
Azt vettem észre, hogy sajnos a legtöbb ember -nem ismervén az aszimmetrikus ütemeket- füle nem is hallja ki a "sánta ritmust" (ahogy népiesen mondják), hanem egybefolyik sokak hallásában és páros ütemnek hiszik sajnos, mivel nem elég differenciált a hallásuk, nem képesek a pörgős tizenegy darab tizenhatodot, se a hét darab tizenhatodot szétbontani... Más szóval nem érzékeli az igazi értékek mélységét, összetettségét, cizelláltságát sajnos...
Íme a video:
https://www.youtube.com/watch?v=kXFj7CB-Vo4&NR=1
Azonban amiatt, hogy a többség is érzékelni legyen képes a zenei aszimmetriát, egy LASSABB ÉS EGYSZERŰBB, tehát középtempós balkáni népzene következik most, ez tehát nyolcados, mégpedig 7/8-os macedón; énekelt rész is van benne; magyarok énekelnek ezen a felvételen amúgy, de ez nem is gond, hiszen a macedónok bolgárok, a bolgárok pedig Grandpierre Attila magyarságkutató és édesapja, Grandpierre K. Endre magyarságkutató által TUDOMÁNYOSAN kimutatottan (a bolgárok) egy magyar nép (a török pedig egyébként a magyarság egy kései ága, ezért mondják trák+török eredetűnek a bolgárokat, ami igaz is, de áttételesen ők mind magyarok). Más kérdés a törökök és a Balkán eliszlámosodása, tehát NEM a fotók, hanem a zene miatt mutatom az alábbit.
A szlávokkal meg kéretik végképp NEM összetéveszteni a bolgárokat; csak a nyelvük vált szlávvá, a táncaik, zenéik NEM, mert azok közvetlenül török hatásúak, áttételesen magyar-erdélyi-székely hatásúak:
Nagyon szépen köszönöm, hogy ilyen figyelmes és mély válaszokkal ajándékoztatok meg beleértve azok okát, értelmezését is! :)
Alig várom, hogy újra játszhassak. Kipróbálom ezeket, amiket mondtatok.
válasza:Szívesen.
Egyébként az összeset én írtam. :) Kivéve valaki hozzászólt egy rövidet a Meshuggah-hoz egyébként.
Lenne még mit mesélni a zene világáról...
Csak a matekmetálra és a Balkánra tértem ki eddig...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!