Szerintetek John Lennon jó ember volt?

Hát, a rák ellenszerét nem találta meg.

Szerintem egy sima celeb. A Beatles-t pedig utálom, mind a nyifogós nótáikért, mind azért a sérelemért, ami általuk bekövetkezett a zeneiparban. Lennon egy elég arrogáns, unszimpatikus alak volt imho.

#1!

Azok a "nyifogós nóták" közel 50 éve egy zenei műfaj alapjait jelentik, és néhány százmillió embert szórakoztatott, illetve szórakoztat a mai napig is. :D

Milyen műfaj alapjai a Beatles-nóták??? A rockzenét nem ők találták fel, a beat meg egy nem létező zenei műfaj.

Az, hogy mi hány embernek tetszik, nos azt leszarom haver.

Mindenki egyen szart, mert sok százmillió légy nem tévedhet. A Beatles a hatvanas évek Jonas Brotherse és az akkori tinibukszák kajálták.

Ha szerinted a Beatles semmi érdemlegeset nem alkotott, akkor nincs miről beszélnünk.

De ettől még nem vagyok a haverod. :/

Igen, a Beatles semmi érdemlegeset nem alkotott. A zenei világukat Chuck Berry, Elvis és persze az ötvenes évek chicagoi blues szcénájából, valamint az ötvenes évek végi gitáregyüttesekből, pl. az Everly Brothers-ből gyúrták össze, hozzátették zenei amatőrségüket, hamis éneklésüket/üvöltözésüket, beletettek némi seggrázást és a tinibulák már visítoztak, mert fehér ember addig még nem hallotta a Roll Over Beethoven c. számot sem (persze, mivel a fehér középosztálybeli tinicsajok nem jutottak hozzá Chuck Berry-hez meg Little Richardhoz). Kiizzadtak egy csomó feldolgozáslemezt, míg végül nagy nehezen elkészítették a rettenetes Hard Day's Nightot, rajta olyan sipítozós-nyafogós nótákkal, amitől elolvadtak a tinicsajok. Aztán az évtized közepén rászoktak az LSD-re, akkor véletlenül sikerült összehozniuk olyan egyszerű, de korrekt számokat (ezt is el kell ismerni), mint pl. a Come Together vagy az Elenor Rigby, meg egy sor rettenetesen nyálas borzalmat, mint az Across the Universe vagy a Let it Be, nem beszélve a hihetetlenül borzasztó Hey Jude-ról vagy az Obladi-obladá primitív cirkuszi óbégatásáról.

A Michelle c. slágerük pedig egy szimpla Chet Atkins-lopás, lenyúlták Atkins egyedi gitártechnikáját.

A bandában rendesen senki nem tudott dobolni, gitározni, McCartney énekhangja és habitusa pedig annyira ciki, hogy jobb nem is beszélni róla.

A Beatles-tagok későbbi zenei karrierje pedig még ennyire sem méltatható. Paul McCartney hihetetlenül rossz számokat (Wonderful Christmas Time) nyomat azóta is, Lennon és a csaja felvették ezt a hippi-panflet figurát és ordenáré, tiniket megríkató nótákat írogatott (Workin' Class Hero, Imagine), de annyira álságosak voltak, hogy még Woodstockba sem voltak hajlandóak meghívni a Plastic Ono Band nevű vackot. Talán még a legtöbb zeneiség Harrisonba fért bele, de pl. az ő legnagyobb slágere, az I Got My Mind Set on You is csak egy feldolgozás. Ringo-rol meg jobb nem is beszélni, dobolni sem tudott soha, kérdezz meg bármilyen dobművészt.

Hát kb. ennyi. Ja, a hatásukról még nem beszéltem. Nekik köszönhető, hogy a popzene teljesen tiniközpontú lett és amatőr. Ahogy egy filozófus mondta a hatvanas évek végén: a középszerűség lázadása.

És persze nekik köszönhető, hogy ma a legtöbben úgy gondolkodnak, hogy a dal(zene)szerzőnek az együttes egyik játékosának kell lennie, holott ez nem igaz. A Beatles-ben működött, mert se zenélni, se dalt írni nem tudtak igazából, csak a világ körülöttük elhitte.

Továbbá olyan "becses" "műfajok" létrejöttére hatott ez a remek liverpooli négyes, mint az indie rock, az angol garázsrock, a britpop meg sok ország alternatívja (pl. hazánké).

Nos, borzasztóan sajnálom, hogy nem vagyok a haverod, hidd el. Telesírom a párnám. Különösen fájó, hogy ha valaki kritizálni merészeli a kedvenc macidat... izé, zenekarodat, akkor ilyen undok leszel. De ha gondolod, a fentieket pontról pontra megcáfolhatod.

Egyébként John Coltrane, neves szaxofonművész és nagy betűs ZENÉSZ naplójában részletesen elemzi, hogy zeneileg mi a baj a Beatles-el. A hatvanas évek pedig maradjon csak a Creamé, Hendrixé meg a Deep Purple-é, ha a popzenét nézzük.

Vajon mi határozza meg, hogy egy zene jó-e? Vajon kinek/kiknek a privilégiuma megmondani, hogy valami értékes-e, vagy sem?

Azt gondolom, mindig az utókor dönti el valamiről, hogy az minőséget képviselt-e, hogy fennmarad-e. A Beatles népszerűsége immár 50-60 éve töretlen, ami -azt gondolom - jelent valamit. Nem attól lesz jó valami, hogy nehéz eljátszani, elénekelni. Tény, hogy John Lennon nem volt büszke a Beatles-re. A fia azt nyilatkozta, hogy véletlen tudta meg, hogy tagja volt.

Te viszont bárki is vagy, gyakorolj annyi önkritikát, hogy nem fröcsögöd le egy elismert művész munkásságát, csak mert neked nem tetszik. A minőségi kritika nem erről szól. Amit te csinálsz, az sima sárdobálás. Amúgy a kérdés nem a munkásságáról szólt, hanem hogy milyen ember volt szerintünk.

"Vajon mi határozza meg, hogy egy zene jó-e?"

Vannak objektív szempontok mindenben. Ha egy vödörnyi szart ráborítasz egy vászonra, az lehet, hogy 2 sznob hülye szerint művészet, de valójában nem az. Ez az elszubjektivizált esztétika is a hatvanas évek valamint a Beatles hozománya, hogy ezzel kimentse magát a jogos kritika alól. "Ja, hogy az én zeném gagyi bóvli, de hát mi alapján?". Ugyan már...

"A Beatles népszerűsége immár 50-60 éve töretlen, ami -azt gondolom - jelent valamit."

Hitler népszerűsége is, immár 60-70 éve töretlen bizonyos körökben. Az a helyzet, hogy annyi ember él a Földön, hogy a mainstreamben lévő dolgok iránt mindig van kereslet, ha pedig az adott dolog már túl van a zenitjén, óhatatlanul kultusszá válik. Ez a posztmodern világ velejárója. Attól, hogy valami vagy valaki híres, miért lenne jó?

"Nem attól lesz jó valami, hogy nehéz eljátszani, elénekelni."

Ez nagy igazság. James Brown, a Deep Purple vagy a Led Zeppelin számai például nem annyira összetettek, könnyű őket eljátszani, mégis jók. Tudom, hogy mibe próbálsz belevinni, de ne erőlködj, felesleges. A Beatles nem azért vacak, mert primitív a legtöbb számuk, hanem pusztán azért, mert bóvli. Ha könnyű eljátszani, ha nem.

"Te viszont bárki is vagy, gyakorolj annyi önkritikát, hogy nem fröcsögöd le egy elismert művész munkásságát"

John Lennon? Művész? Na ne röhögtess már. Pontosan ez az elszubjektivizált gondolkodás. A szénlapátoló is művész? Fenét. Művész például Sztravinszkíj, Mozart, Miles Davis, de művész Jimi Hendrix is. Lennon egy pojáca.

"A minőségi kritika nem erről szól."

Rohadtul nem kritizálok, tényeket közlök. Olyan tényeket, amik - ha valaki ért a zenéhez - teljesen átláthatóak.

"Amúgy a kérdés nem a munkásságáról szólt, hanem hogy milyen ember volt szerintünk."

Mondtam már: egy pojáca, egy hippi-pamflet, egy celeb.