Hogyan vegyek magamon erőt? Mit tegyek? Ez az álmom!?

óó te lyány..:) na figyelj.

az úgy elég rossz lehet, ha a szüleid nem állnak melletted ebben a dologban. hála az égnek én ezt el sem tudom képzelni, mert csodás szüleim vannak.

ettől függetlenül, mikor elmentem énektanárhoz, arról ők sem tudtak - én pont hogy nem akartam nekik csalódást okozni, ha a tanár nemet mondott volna. persze ez nálam is abból fakadt, hogy nagyonnagyon kevés önbizalmam volt/van. de sikerült és boldogan mentem haza és újságoltam el mindenkinek, hogy wááá képzeljétek milyen nagyon bátor voltam&sikerült, nem is akárhogy!!:))

..most 21 vagyok és 2,5 éve tanulok énekelni:)

szerintem te is tégy hasonlóképp. menj el tanárhoz úgy, hogy a szüleid nem tudnak róla. ha ott azt mondják, hogy igen, érdemes ezt csinálnod és fel vagy véve, akkor szólsz a szüleidnek. innentől már a tandíj lesz problémás, de őszintén remélem, hogy meg tudod beszélni velük majd ezt a részét is a dolgoknak!:))

a tanárhoz készülj 1-2 népdallal. mondd meg neki, hogy szeretnéd, ha meghallgatna - ha neki jó most akkor most, ha nem, akkor mondja meg mikor jöhetsz vissza. és akkor majd visszamész a biztosan megtanult népdaloddal/népdalaiddal.

motiváljon, hogy milyen büszke leszel magadra, hogy egy ilyen fontos döntést egyedül hoztál meg!

nagyon szurkolok!:)

ja és még annyi, hogy én úgy vettem erőt magamon, hogy "na bakker. most itt állok a zeneiskola előtt. akár be is mehetnék.. ha nem megyek, akkor bánni fogom. áá kitérdekel bemegyek és lesz ami lesz!"

pedig ez előtt kaptam már egy hatalmas pofont, amit másfél évig hevertem.. ha valaki tudja, hogy ez mennyire nehéz, akkor az én vagyok...

na, szóval összbe remélem tudtam segíteni:) ha túl vagy rajta, írhatnál ide, hogy hogy sikerült!

nagyot álmodni pedig igenis jó! az egy másik kérdés, hogy az idő múlásával rájössz, hogy ebből mennyi megvalósítható és mi volt az, ami tényleg abszurd - én is tele vagyok ilyenekkel..:D

az is nagyon fontos, hogy magadnak bizonyíts. sőt, ez a legfontosabb. ha nem teszed magad próbára, nem fogod megtudni és azt később bánni fogod úgy hiszem.

figyelj, menj be és kérd meg, hogy hallgasson meg téged. mondd el, hogy nagyon szeretnéd ezt csinálni és reméled, hogy ő ebben a segítségedre lehet és téged is tud vállalni. meg persze mondd el, hogy hogyan találtál rá és miért pont őt szeretnéd, hogy tanítson téged. ez utóbbi két dolog ilyen - hát hogy is mondjam.. - talán azért neki is jó tudni, hogy honnan jössz, mik a célok stb.

huhh hát nekem nagyon sok dologban segít, nem hiába nevezik ezt énektanulásnak;) az első dolog az volt, hogy hogyan lélegezzek - ez a legfontosabb. a hangomat úgy 'javítjuk', hogy heti 2x megyek, jól beskálázunk és énekelek. az idő múlásával olyan dalokat kapok, amiknek mélyebb a tartalma, kell bele érzést is vinni, egyre technikásabbak. a tanár abban segít, hogy hogyan keltsd életre a dalokat, hogyan oldd meg ezeket a technikai dolgokat és hogy minden alkalommal ki tudd magadból hozni a legjobbat.

meg.. hát úgy skáláztat, ahogy az a hangodnak+a pillanatnyi állapotodnak jó (értsd lelki állapot, fizikai (ha kicsit náthás vagy akkor nyilván nem visz fel skálában az egekbe:D)), szóval érzi, hogy mikor hol vannak a határaid.

továbbá még az iszonyú nagy mázlim, hogy egyszerűen imádom a tanáromat. olykor amellett, hogy a tanárom, olyan is, mint egy barátnő, olykor mint egy pszichológus..:) de ezt majd meg fogod érteni.

amúgy én nem tudom, hogy ez ilyen magánban hogy megy, de zeneiskolában, korod szerint még előképzős lennél 1-2 évig. ez annyit takar (ha jól tudom), hogy az első 1-2 évben csak az 1 vonalas oktávban tanulnál. azért, mert még mindig mutálsz. miután már várhatóan beállt a hangod, az után jönnek a komolyabb dolgok. az előképző azért fontos, hogy megalapozd a későbbi tanulmányaidat, ám ha ez elmarad akkor sincs baj - én pl. nem voltam előképzős.

na de tényleg. menj be és kérdezd meg. egy próbát mindenképp megér;)

biztosan van, aki valamilyen módon ráérez dolgokra és így egy szintig tudja magát fejleszteni, de igazából én ebben annyira nem hiszek..

érzést vinni dalokba nem olyan egyszerű ám.. egy sima pop vagy (tökmindegy) valamilyen rádióban hallott számot elénekel az ember, és az tud nagyon jó lenni, de pont az a munka hiányzik belőle, ami elvezette az adott énekest ahhoz, hogy az ő úgy tudja elénekelni, ahogyan azt te már készen hallod. szóval a folyamat nincs meg, érted. legalábbis nekem erről ez a véleményem.

a hangod idővel tisztul, a magasabb hangokat is ki fogod tudni énekelni, de ha úgy érzed most, hogy áá erőltetem kicsit akkor kint van, akkor azzal vigyázz. magánhangzóknál is persze:) van amit könnyebb kiénekelni, tisztán kitartani. de igazad van, ez is abszolút fejleszthető:)

amiről beszéltél azt úgy hívják, hogy vibrátó és az leginkább ízlés kérdése. lehet nagyon eltúlzottan is, mint az operaénekesek, de lássuk be: az nem ízléses. ettől függetlenül nekik azért olyan nagy a vibrátójuk, mert hát a szokások.. de arra azért érdemes odafigyelni, hogy ízléses legyen. sőt, nem is kell általában. ez is olyan, hogy ahogy jön azt hiszem. jól látod, egy tanár ezeket azért sokkal jobban el tudja neked majd mondani, mint én, aki tanuló vagyok..:) igazából én csak kedvet szeretnék neked csinálni ehhez és lelkesíteni téged:)

skálázni tanártól tanulj.. úgy jó az. segít, elmondja mikor-hol-mit rontottál el és nekifuttok még egyszer. neten szerintem nem érdemes skálákat keresni.

örülök hogy sikerült jó kedvet varázsolnom neked:)

persze, meghallgatom, de figyi: először is a legfontosabb, hogy Te mit gondolsz, az én véleményem nem ér fel egy tanáréval! a legfontosabb a Te elhatározottságod, és hogy bízz magadban + hogy legyél tisztában saját magaddal.

ezt mindig tartsd észben mielőtt másoktól kérnéd, hogy véleményezzék a tehetséged - ez csak egy jó tanács:)