Az MP3 és a Lossless (FLAC) közt mi a különbség?

"3x annyi helyet foglal"

Nekem van olyan albumom, ami FLAC-ban DVD méretű (4,7GB), 320kbps bitrátájú MP3-ban meg csak 175 MB. Minőségi hangfelszerelésen és kábelekkel kijön a különbség, ég és föld a kettő. Telefonon nem igazán, mert a mini hangszóró elég gyatra minőséget produkál, de már számítógépen aktív hangfallal is érezni, hogy az valami más.

Nagyon fullos felvételek és igazi vájt fülek kellenének ahhoz, hogy tényleg megállapítást nyerhessen a különbség, és iszonyú stúdiócuccon, dupla vakteszt kellene kimutatni, hogy legalább a ténylegesen a hallásukból élők körében szignifikáns korreláció mutatható-e tippek és valóság közt egy olyan kérdésre, hogy melyik a jobb, nulla egyéb információval, miközben senki se tudja, ki és mit rak fel, még az se, aki csinálja, mert ő is csak A-t és B-t lát, de azt gép sorsolja, hogy mikor melyik melyik. Meg lehet fűszerezni egy C-vel, ami véletlenszerűen valamelyike a két felvételnek. Nyilván a gép jegyzi, hogy mikor melyik melyik volt, összeköti azzal, hogy ki mit válaszolt épp, és ennek megfelelően összesíti már a tényleges felvételekhez rendelve.

Esélyes, hogy a legtöbb hanganyag esetében is túlságosan 50-50 környéke lenne a tippek pontossága, de ha mégsem, akkor a hétköznapi elektronikus zenéken meg rommá szétküldött popslágereken még ők se tudnák megállapítani, hogy melyik "jobb".

Talán ha az a kérdés, hogy melyik mp3, mutathatna rosszabb fázis-együttfutású lejátszó rendszeren majdnem tökéletes tippeket, ha olyanok hallgatják, akik tudják, hogy azon a cuccon jó lesz a magas tartományban a fehérzaj jellegű dolgokra figyelni (cinek, túltoltan sistergő levegő az éneken, torzított gitár magas tartománya, ilyesmik).

Ki is próbálhatod, tetszőleges veszteségmentes anyagot letömörítesz 320kbps-re mondjuk a Lame maximális minőség presetjén, aztán egymás mellé teszed őket DAW-ban úgy, hogy az egyik oldal negálva van (szorozva -1-gyel, ellenfázis, fázisfordítás), és a végeredményt összegzed, tehát mono-ra konvertálod, vagy oldalanként középre panorámázod egy dual pan dologgal. Az mp3 magasaiban mindig lesz egy kis kotyogós kávéfőző így, a különbségjelet hallgatva, a veszteségmentesben pedig nem (kivéve ha mp3 volt már "új korában" is valamelyik hangminta, van az úgy). Ez így, hallhatóvá téve, elég nagy különbség, viszont ilyesmire rendszerint a fül teljesen érzéketlen, nem mér fázist, csak a két fül közti fáziseltérést. Tehát mindaddig, amíg a két oldal fázishibái teljesen megegyeznek, a fül nem vesz észre semmit. Ezzel is szinte csak az FFT oda-visszaalakítást értük tetten, annak az egyik lényeges eleme, hogy elhanyagolja a szinuszösszetevők (binek) tényleges fázisait, reszintéziskor tkp eldönthető, hogy mi számítson nullának, akár binenként is. És többek közt ezzel is elég sok információtól megválhat az algoritmus.

Azért nem kell csilliós szett hogy átjöjjön a különbség.

A másik, hogy ráfókuszálva egy-egy számra lehet hogy nem is hallod ki. Lehet hogy nem érdekelnek olyanok mint pls soundstage.De mondjuk azt már lehet észreveszed, pár óra folyamatos zenehallgatás mellett a lossless formátumoknál kevésbé "fárad" a füled a lossy formárumokhoz képest.

A FLAC nevében is benne van, hogy Lossless, vagyis veszteségmentes tömörítés. Azaz, az eredeti adatfolyam teljesen helyreállítható.

Míg az MP3 esetében veszteséges a tömörítés, vagyis nem állítható helyre az eredeti adafolyam 100%-osan. Node, pont úgy lett kifejlesztve, hogy olyan elemeket, hangfrekvenciákat dob el, amik vagy kioltják egymást vagy az ember nem igazán hallja.

Általános eszközökön, mint mobil, TV és laptop hangszórója, átlagos füles, az égvilágon semmi különbséget nem fogsz észrevenni a FLAC és egy magas bitrátájú MP3 közt.

Méregdrága hangfelszereléssel, vájtfülűek ESETLEG hallhatnak különbséget.