Tényleg korhoz kötött hangszer tanulása?

A válaszokat elolvastad? Kb mind azt írják hogy nem.

Az igaz hogy könnyebb gyerekként zenét tanulni, viszont felnőttként lehet valaki motiváltabb.

Éveket töltöttem úgy hogy heti egyszer óra előtt gyakoroltam egy fél órát, most meg felnőttként iskolán kívül önszántamból sokkal többet gyakorlok.

46 évesen kezdtem basszusgitáron játszani, tanárhoz járni és zenekarozni. Ennek épp 10 éve. Játszottam stadionokban, klubokban, esküvőn, rendezvényeken. Találkoztam gigasztárokkal, játszottam is velük, holott még mindíg csak egy amatőr csóka vagyok, aki hobbiból tolja. Iszony sok élmény kimaradt volna az életemből, ha akkor azt gondolom, öreg vagyok, minek ez már?

Aki csak azon gondolkodik, hogy jajj, jó is lenne, de jajj menne e, de jajj hogy is fogjak bele, de jajj most mi lesz, ha nem sikerül, de jajj mit szólnak a rokonok, annak lelki problémái vannak, amit ezen az oldalon nem lehet kezelni. Mindenhez motiváció kell, amit hirtelen fel lehet csípni egy sikeresnek látszó életútat nézve, de igazából ezzel mindenki magának számol el.

Csak akkor fog menni, ha annyira akarod, mint a következő lélegzetvételt!

Épp most írtam egy másik kérdéshez.

50 múltam, gyerekkoromban zongorázni tanultam sok évig, aztán évtizedekig semmilyen hangszerrel nem próbálkoztam. Kb 10 éve jött a gondolat, hogy megtanulok gitározni, hol több, hol kevesebb lelkesedéssel azóta is próbálkozok. 2 éve a lányom zongorázni kezdett zeneiskolában, és ha már lett zongora, újrakezdtem én is. Az egyértelmű tapasztalatom az, hogy nagyon hosszú kihagyás után a zongorával több sikerélményem van, mint a gitárral 10 év után. Ez talán a fatalkori, azóta elveszettnek hitt tapasztalatszerzésnek tudható be, talán nem, nem tudom.

Mindenesetre az a véleményem, hogy nincs korhoz kötve, sose késő, de talán nem könnyű olyan szintig eljutni, ami fiatalként igen.

(Nagyobb lányom szintén gitározgat, már jobban mint én, kisebb lányom zongorázik, ha valamit elkezdek gyakorolni, ami neki is megtetszik, hamar utolér.)