Nem sajnáljátok VV Esztert?

Én már nagyon sajnálom őt. Át tudom érezni a helyzetét, és nemcsak a villában. Ez a lány -a cikkek szerint- egy szigorú, elvárásokkal teli életet élt eddig, szigorú szülőkkel, akik elvárták a teljesítményt (nyilván jóakaratból, hogy boldoguljon). De már 29 éves, és sose "élt", ez látszik azon, hogy egyáltalán ezzel a játékkal kezdte a "lázadását", és kicsit el meri engedni magát, talán életében először. Az is ordít róla, hogy ilyen burokban nemigen csiszolódott hozzá az embertársakhoz, én simán értem, hogy mit hogyan szeretne, mit miért mond, de a lakók nagy része nem, és nem is bíbelődnek vele, hogy megértsék. Ilyen folyamatos támadásban csak a védekezéssel megy el az ideje, ráadásul szegény egy kis játékra, szabadságra vágyott, de amilyen "szerencsés", nagy árat fizethet érte, mint mindenért eddig: ugyebár veszélyben a praxisa is. A lázadást nyilván nem jó helyen kezdte, de szerintem van már benne akkor lelki görcs, hogy azt se tudta pontosan, hogy hol kezdje, ezért nyúlt mellé. Most csak tapogatózik, és próbálja fenntartani magát a többiek előtt, ami nagyon-nagyon nehéz.

Bocs a kisregényért, de ne mondjátok, hogy nem éri meg egy buta tévéműsort ennyire komolyan venni, mert hiába csak egy buta műsor, ha a szereplők benne valódi emberek, akik tutira sérülnek, ki jobban, ki kevésbé. Ez lényegében egy "játék" az emberi lelkekkel, érzésekkel, önbecsülésekkel.