Aki nézi a Való Világot az miért teszi?

"Hogy nézhetném a Discoveryt is, vagy olvashatnék valami szépirodalmat? Lehet, hogy így van, de esténként erre már nincs erőm."

Sosem értettem az ilyen válaszokat. Egy szépirodalmi mű elolvasásához mióta kell sokkal több "erő", mint nap mint nap végignézni, hogy alázzák meg egymást az emberek a tévében? Tényleg ennyire fárasztó dolog a gondolkodás?

18:10

De tudom milyen igazán fáradtnak lenni, amikor az ember egész nap tanul, aztán dolgozik, aztán otthon még ellátja a háztartást, mert azt is ráhárul.

Én ezt mindennap eljátszom, este kilenckor már úgy mászok be az ágyba, mint aki nem él. Aztán előveszek egy könyvet és elkezdek olvasni. És nem érzem, hogy úristen de fárasztó dolog lenne felfogni a mondatokat.

Mellesleg nem követem nyomon a Való világot. De amíg én takarítok és főzök, addig a testvérem nézi, úgyhogy akaratlanul is hallom és látom időnként.

Utolsó válaszoló, saját magadat cáfolod meg a válaszoddal. Én is dolgoztam reggeltől estig szabadnap nélkül, olyan is volt, hogy tanultam mellette, tényleg nagyon fárasztó volt, de össze se lehet hasonlítani a mostani helyzettel. Ha férfi vagy, sose fogod megtudni, miről beszélek, ha nő, akkor majd ha megszületik a gyereked, akkor már sejteni fogod, de ha majd születésétől kezdve egyedül neveled minden segítség nélkül, akkor tudni fogod, hogy miről beszélek, hogy mi az _igazán_ fáradt. Én is szeretnék egyszer 9-kor lefeküdni, de most még kevesebbel, egy átaludt éjszakával is beérném, ugyanis több, mint egy éve nem aludtam egyhuzamban 4-5 óránál többet. Ha esetleg arra gondolsz, hogy most miért nem alszom, az ok, hogy kint fő a holnapi ebéd.

Kérdező, bocs az offért, már elég szépen elkanyarodtunk az eredeti kérdésről, de mivel az előző kommentelő rám utalt a válaszában, nem tudtam szó nélkül hagyni, hogy valaki olyanról ír szerinte okosnak hitt dolgokat, amiről fogalma sincs.

14:28-as. Azt, hogy milyen egyáltalán egyedülállóként nevelni kisgyereket nevelni, azt ahhoz tudnám hasonlítani, mintha a mostani életedben nem lennének ott a szüleid, a testvéred, hanem példának okáért CSAk az idős, félig magatehetetlen nagymamád, akiről gondoskodnod kell NEKED EGYEDÜL a nap 24 órájában. Akár úgy, hogy szervezel mellé felügyeletet, akár az etetést, ne adj Isten tisztálkodását, szórakoztatását, ruházkodását, stb-t tekintve, vagy éjjelente, ha felébred és leizzadt a sok gyógyszertől, akkor a friss ágynemű húzását, segíteni az átöltöztetésében stb. Minden áldott nap. De sorolhatnám, feltételezem neked is van fantáziád hozzá. Mivel közel sem vagy ilyen élethelyzetben, sőt, mondhatni, még a rózsaszín álomvilágodban élsz, így csak akkor lehet halvány sejtésed a fenti válaszoló életéről, ha egyszer mélyebben belegondolsz, hogy TÉNYLEG MILYEN LEHET így élni egy szeretteddel, aki teljesen rád van utalva.

És én nem gondolom, hogy szégyen az, ha valakit kikapcsol a VV, az sem szégyen, vagy erény, ha nem nézi. Mások vagyunk, ez a mi szerencsénk.