Amerikában melyik városban esélyesebb hogy az ember befusson és sztár legyen?

Los Angeles. Mivel ott van Hollywood.

Los Angeles. De ahhoz, hogy valaki befusson és sztár legyen általában nem annyi kell, hogy kimegy, és ott él. Először rabszolga vagy, hogy egyáltalán legyen pénzed, aztán vagy tudsz kezdeni magaddal valamit, vagy nem.

Erre a kérdésre azért nehéz válaszolni ( ha magyar emberről van szó), mert még nem volt rá példa.

Szia. Hány éves vagy? Az a kérdésem, hogy milyen típusú "sztár" szeretnél lenni? Mert sztárok az énekesek, modellek musical szereplők, sportolók, a rendezők? Ez így elég tág. Én is foglalkozom a dologgal, bár én nem akarok "sztár" lenni, csak a médiával és a filmkészítéssel foglalkozni, szóval talán összefoglalhatom, mi van, ha színész akarsz lenni. A legeslegfontosabb, hogy tudj angolul de tökéletesen. Aztán nem árt, ha van valamilyen végzettséged. Ha megnézed a színészeket a legtöbb anglisztikát tanult, szóval gyönyörűen és bő szókinccsel beszélnek. A lényeg, hogy a Los Angeles/NewYorkba költöző fiatalok fele be akar futni. Ha akarsz valamit, akkor nem csak odamész és vársz a nagyra. Kicsiként kezded nagyon kicsiként. Elmész statiszta önkéntesnek,amiért nem kapsz semmi pénzt, közben eljársz reklám és sorozatstatiszta meghallgatásokra, mert semmiből nem fognak még csak kiskölcségvetésű film film mellékszepre sem, és persze közben gürizel legtöbbször pincérként, és ott majd rájössz , hogy a többi pincér is azért van ott, hogy a színész karrierjéhez pénzt keressen. Ezt fel kel fogni, nagyon kicsi az esélye, hogy kitűnsz a "kezdőszínészek" millióiból (és az nem túlzás). Ezt el kell fogadni, és mindenképpen kell lennie valamilyen B tervednek. Valami "reálisnak". Meg kérdezd meg az ismerőseid véleményét, vajon jó vagy-e színésznek. Gondolom kipróbáltad már magad valamiben, ha ez akkora vágyad. A másik, rengeteg tudásanyagnak kell mögötted lenni, filmek, és nem csak az hogy jó volt vagy rossz, hanem el kell gondolkodnod a felépítésén a személyiségfejlődéseken. Mint színésznek rengeteget kell dolgoznod, nem csak megkapod a szöveget, és megmutatod, hogy elő tudod adni. Ebbe én is csak nemrég nyertem betekintést amikor felvettem a drámát, mégpedig amerikában. Ez úgy volt kb, csak hogy értsd, hogy volt egy 5 perces monológom (angolul) a Django-ból, egy 35 éves csókát játszottam, aki mandingókat edzett és ki akarta herélni Jamie Foxx-ot. Na mivel most én egy 18 éves lány vagyok, nem tudtam hitelesen átdni, amíg nem csináltam egy 3 oldalas karakterelemzést, és nem gyakoroltam napokig, hogy beszéljek úgy mint egy kora 19 századi déli ültetvényes. (igen a színészetben az is fontos hogy sok amerikai akcentust tudj) Aztán megcsinálod a blockingot, amikor jegyzetelsz és megtervezed a mozgásod reakcióid. Ez az 5 perces monológ kb 2 hét felkészülést igényelt, és így lett olyan amilyen. Nem egy könnyű meló de én imádtam. Ha ezekkel tisztában vagy, és gyakorolsz, és dolgozol, és komolyan veszed a tényeket, nem csak a fejedben leszel egyszer ott, akkor lehetsz valaki, ha szerencséd és kitartásod és eszed is van egyszerre. Remélem nem vettem el a kedvedet, csak realitásra és munkára ösztönözlek :)

Helyes gondolkodás. Go for it! Meet ya in Hollywood ;)