Tényleg igaz, hogy a k-pop idolok csak megjátszák magukat? L

Még jó hogy megjátsszák magukat xD persze nem teljesen, de az igazságot sose tudjuk meg.

Amúgy az ilyen, hogy kedvenc szín, állat az nem biztos, hogy nem igaz.

És ez nem csak az idolokra igaz, hanem mindenkire akit a tévében, interneten látsz.

Igen, de szerintem nem számít. Nincsenek tökéletes emberek, ők pedig keményen dolgoznak azért, hogy boldoggá tegyék a rajongóikat, és alkossanak valami maradandót ez által a gondosan megformált kép által.

Ez a kemény munka már önmagában is becsülendő.

Az meg, hogy nem tiszta szívből hülyéskednek, mikor a 12 órás ének / táncgyakorlás után el kell menniük valami bugyuta vetélkedőbe.......Tényleg számít?

Mindegy, hogy milyenek a valóságban (ok, ha olyanok, mint seunguri, akkor nem mindegy, de általában véve az).

Szeresd őket úgy, mint karaktereket, ne pedig úgy, mint valós személyeket.

#6 Egy kicsit fel kellett itt nevetnem az éjszakában. Ne mint valós személyeket?!? Nem valós személyek? Rendben van, hogy kb. semmit nem vehetünk készpénznek, de heló, attól még élő emberek, totál úgy működnek mint mi.:D Komolyan, mi az anyám tyúkjai ők, ha nem valós személyek?:DD Nem űrlények, csak idolok.:D

Először, a színpad, az nem otthon. Ti is biztos 'megjátszátok' magatokat, ha valami nagyon hivatalos helyre mentek. És ez így van tökéletesen jól. Ezek ránk is jellemzőek, személy-, helyzetfüggőek.

Az álláspontom: valamennyire biztos megjátszák magukat, mert istenem, kamera van, szereplés van, Grammy van, igen, viszont nonstop nem lehet.:) Gondolj bele hogy ez mennyire lehetetlenül fárasztó lenne. Az egész életüket reflektorfényben töltik, legyen az egy két órás koncert vagy amikor csak lazán játszanak, elvannak (Bon voyage, Running man, meg egy sor más műsor). Aztán vannak olyan testi jelek, amiket nem lehet mindig megjátszani. Például az arcizmainkat egy hirtelen jövő ingernél, vagy ha épp zavarba jönnek, stb..

Egy totál erőltetett gesztus, beszéd, viselkedés szerinted nem látszana meg valakin azért mégis?

Ha valami, akkor a kpop világ az tényleg rejtelmes tud lenni. Viszont ránk van bízva, hogy mit hihetünk el, kiben, melyik idolokban bízhatunk meg, stb., mert én pár ilyet egészen biztosan ismerek. Pontosabban hetet.

De engedjük meg nekik is, hogy legyenek titkaik.

#7 Nem valós személyek = önmaguk idealizált változatai. Karakterek.

Nem azt mondom, hogy nem léteznek, hiszen nyilván léteznek, de róluk, mint személyről a rajongó az ég világon nem tud semmit.

Minden reakciójuk megjátszott, a bandában betöltött szerepük megjátszott (mert ugye teljesen a véletlen műve, hogy a többszáz kpop bandában mindig van egy infantilis tag, egy komoly tag, egy különösen divatkedvelő tag, stb stb)

Gondolj erre így:

Nem tudom, hogy hány éves vagy, és hogy van-e munkatapasztalatod, vagy milyen munkatapasztalatod van, de ha volt pl eladói, vagy felszolgálói munkád, akkor mindig a "munkahangodon" beszélsz a kuncsaftokkal, ami tükrözi is egy kicsit a személyiségedet, de nem annyira.

A kpop sztárok is így vannak ezzel, csak az ő "munkahangjuk" az, hogy integetnek a kamerába,és elmondják, hogy milyen hálásak a rajongóiknak, vagy túljátszottan aranyosan tüsszentenek vagy ásítanak, mert tudják, hogy egy rakat rajongó odavan ezért, vagy éppen ökörködnek egymással a kulisszák mögött.

Minden apró bejegyzés, minden apró videó amit látsz róluk, az szigorúan a munkájukhoz tartozik, és minél híresebb csapatról beszélünk, annál többen ellenőrzik minden megnyilvánulásukat, hogy a tagok még véletlenül se csináljanak/mondjanak olyasmit, ami rossz fényt vet a cégre, ami alkalmazza őket.

Egy videó, amit egy kpop énekesről látsz, legyen akármilyen rövid, vagy egyszerű is, nem más, mint munka, ami már önmagában kizárja a természetességet.

Ez nem csak a kpopnál van így, hanem mindenhol a szórakoztatóiparban.

A művész maga a termék. El kell tudnia adnia magát.

Egyik kpop rajongó sem hallotta még úgy beszélni a kedvencét, hogy az illető ne alakított volna, és igaz ez mindenkire, aki kamerák előtt dolgozik.

Ha még mindig nem hiszed, képzeld el milyenek lennének pl ennek a videónak a klippjei, ha nem a bts tagjai szerepelnének, bennük, hanem átlag magyar 21-26 évesek:

https://www.youtube.com/watch?v=OM55dsCXb4M

Megint: nem tudom, hogy hány éves vagy, de gondolj bele milyen természetellenesnek tűnne, ha a munkatársaid így visongnának a röhögéstől, és csapkodnák a térdüket pár műanyag játék miatt. Vagy az évfolyamtársaid. Vagy a kistanár, aki pár hétig órákat tart nektek.

De mondom, ez nem gáz. Az a dolguk, hogy mosolyt csaljanak az emberek arcára, ebben pedig jók akkor is, ha megjátszott lelkesedéssel állnak hozzá mindenhez, és úgy beszélnek, mintha minden mondatuk végén lenne legalább 4 felkiáltójel, és akkor is, ha tényleg ilyenek.

Nem feltétlen Koreára gondolok, inkább úgy általánosságban: Nehéz lenne felépíteni egy hamis személyiséget, hiszen ma már mindenkinek van évekre visszamenően internetes lenyomata. Ezeket az énekeseket bizony nem a semmiből húzzák elő a debütálás előtti héten.

Ha valaki tényleg betegesen rá van kattanva adott ország adott szubkultúrájának világára, azóta, hogy tízen éve a legeslegelső Youtube videók egyáltalán megjelentek az országból, az már előbb ismeri az új együttesekbe beválogatottakat, minthogy azok bárkik is lettek volna. Akik egy együttesbe bejutnak, azok már rég ott voltak a korábbi együttesek háttértáncosai között, garázsban próbálkozó cover-gruppokban, szünetben fellépő pom-pom lányok között, 3-4 évvel ezelőtti tehetségkutató showműsorok kiesői között, gyerekszínészként valami filmben, Youtube-vloggerek közt, Instagramm oldalukon...

Ha valaki nem eseted, úgyse érdekel, ha valaki az, már rég kiszúrtad magadnak évekkel korábban, és ismered milyen valójában. Jó, persze, tisztában vagyok vele, hogy nagy ország nagy iparága, és már régen áttekinthetetlen az egész, de azért az internetről nehezen tűnik el az ember múltja, és ott lesznek olyan jelenetek, ahol az illető még a saját személyiségét adta.

Ezért sem érdemes direkt felépíteni olyan karaktert, ami ellentétes az illetővel. Inkább csak rájátszatnak az alapokra. Max noszogatják, hogy akkor is mosolyogjon, amikor már a pokolba kívánná a világot, meg ha tán szerelmes egy lányba, mert mért ne (netán a fiúkat szereti), nyilvánosan NEM a válasz rá, nehogy a sikítozó bevételforrás megtörjön, és megcsappanjon.

Gyerekesebbek a kelleténél? Tény, hogy a rajongótábor korának szintjére és világára kell lemenni, az idősebbek úgyse foglalkoznának velük, azok már pelenkát mosnak. Persze felnőttekben is ott lappang még a gyerek, csak elő kell venni.

Őszintén szólva, minden ember kicsit "megjátssza" magát, főleg a média előtt. Biztos van számtalan olyan dolog, amiről nem beszélhetnek, pl. lehet, hogy van egy kedvenc márkájuk, zenészük, filmük, de erről se beszélhetnek. Ami érthető, nem akarják, hogy ez rontsa az imázsukat, ezt a világ bármelyik pontján próbálják elérni a közszereplők. Persze nyugaton talán könnyebb kimondani dolgokat, ott Koreában azért nagyon figyelnek ezekre. Már csak ha azt nézzük, hogy az MV-khez van korhatár, a különböző műsorokban néha változtatni kell a szövegen/koreográfián, mert egy bizonyos korosztály nézi, mert főműsoridőben megy le. Nem nézek annyira TV-t, de azért este hatkor nálunk se adnak horror filmeket stb.

Visszatérve, van egy kép, ami mutatniuk kell. Koreában ez nagyon fontos, ők a példaképet. Talán velük kicsit a figyelmet is el akarják vonni más dolgokról. Másrészt, szerintem ez ügynökségfüggő is. Ha például a BTS kezdeteire gondolunk, Seokjin és Jimin is többször elmondta, hogy nehezebben tudták magukat kifejezni a hiphopban. Persze, ők tudatosan építették fel a zenét, és természetesen az évek alatt változnak ők maguk is.

Most lehet, hogy az egyik idol alapból nem sminkel, vagy sokat káromkodik, vagy heves természetű, de a műsorok és a többi tag kedvéért visszafogja magát, hiszen az neki és a csapatnak is érdeke, hogy ne keltsenek rossz benyomást. Erről szól az egész. Biztosan nem hallod majd őket politikáról, vagy a saját problémáikról beszélni őket. Mert ők előadók. Ha szórakoztató műsorban szerepelnek, akkor meg a szórakoztatás a lényeg.

Szóval biztos vannak felvett szokásaik, biztos van, ami megjátszás. A színpad az más, hiszen az maga az előadás, de a műsorokban, interjúkban is van valamennyi. De ez is az ember része. Néha ugye pont a műsor kedvéért játszanak á dolgokra, de ez látszik is, és ezért is mókás. Egyik ismerősöm szerepelt ilyen műsorban (mármint nem Korában :D), és nyilván ilyenkor az ember kicsit hozzáad valamit, energikusabb, ilyesmi. Biztos vagyok benne, hogy aki normális cégnél van, az maga eldöntheti, meddig megy el, beleszólhat abba, hogy milyen kép alakul ki róla és nem térnek el nagyban a valóságtól.