Breaking Dawn olvasók! Érdemes folytatni? Mi a véleményetek?

Hobbiként írom és kíváncsi vagyok,hogy mit szóltok hozzá,tudom,hogy hosszú,de kérlek olvassatok bele!

Előre is köszi!!!

Renesmee Carlie Cullen

1. Fejezet

-Nem tetszik nekem,hogy ez a rühes kutya állandóan az én szépséges unokahúgom körül forog,Edward!

-Rose,tudod,hogy először nekemsem tetszett,de hát ez a bevésődés.Na meg hát valjuk be Nessie is nagyon kedveli Jackobot!

-De Edward, túl idős hozzá ez a kutya.

-Renesmee is pár év múlva már felnőtt lesz,Jake pedig ennyi marad.Rosali létszíves urolkodj magadon!Ezt nem Nessie érdekében teszed már,ha nem azért,mert útálod Jaket,de ha egy kicsit is szereted őt,akkor elviseled Jacobot.Na és persze sokat tett értünk,a családunkért!

-Üres duma Ed!Elkell távolodnia legalább egy kicsit!

Ha jól emlékszem az a Quil és Sam sem nyüzsörög állandóan

a szeretett nője körül.

Vagy igen?!........

Micsoda?Elakarja Rose venni tőlem az én Jacobomat?Na aztán azt nem!Ő az enyém,és nem veheti eltőlem.

Valmit muszály kitalálnom,még a végén Jake elmegy tőlem és vége!

-Nessiekém!Na, hogy van az én egyetlen szerelmem?

Rosali rögtön odasúgta Ednek:-Na látod "egyetlen szerelmem",túlzásba viszi.Mi van ha már nem úgy gondol rá mint egy aranyos kislányra,hisz már megfelel tizennégy évesnek!

-Jó Rose,ne haragudj,de én ezt nem hallgatom tovább.Külömben is ki olvas Jacob gondolataiban?!

Hidd el,egyenlőre azt akarja,hogy Nessie boldog legyen!Külömben is már csak két év van köztük!

Szörnyű amikre gondolsz!Bár csak ne látnám azokat a trágár gondoltaidat!!!

Vajon mire gondolhat Rosali?Jacob nagyon szeret és sohasem bántana.De ő bánt ezekkel a szavakkal.Miért utálja ennyire őt? De még mielött elkezdtem volna gondolkodni,hogy miért nem szereti Rosali az én Jacobomat már jött is Ed.

-Szevasz Edward!

-Szia Jacob.Voltál Charlienál?

-Naná,mielött idejöttem volna beugrottam hozzá.Üdvözletét küldi.

De régen láttam Charliet!Hiányzik,megkérem Jacobot,hogy vigyen elhozzá.Remélem Edward elenged,ha bár ez nem is kérdés.

De Rose biztosan tiltakozni fog.

-Ed,szeretném látni Charliet!Elvihet Jake?

-Nem is tudom Nessie.Kérdezd megBellát,oké?

-Rendben!

Jellemző,Ed nem akar többet vitatkozni Rosalival,ezért Bellára hagyja.Ennyire félne tőle?

-Hallom ám Nessie,vagy tán megfeledkeztél,hogy milyen különleges apád van!?

Elnevettük magunkat.Hát persze az én gondolat olvasó apám.

-Elmehetsz Charliehoz.

-Oké,köszi Bella!

-Bella?-Jacob meglepődött.

- Volt mit eltanulnom tőle!

-Igaz ő is a nevén szólítja a szüleit,kényelmesebb.

Elmosolyodtunk.Olyan jó érzés,hogy számíthatok rájuk.Bellára és Edwardra.Na és persze az én tökéletesen szuper családomra!

-Nos,indulhatunk Szépségem?

-Persze Jake!

-Kocsival?Apád biztosan szívesen kölcsön adja az egyik szépsé....

Mielött befejezhette volna közbeszóltam.

-Nem, gyalog. Fussunk versenyt!

-Azt szeretnéd,hogy lealázzalak,Édes?

Edward felmordult.

-Pardon.

Elindultunk.Szélsebesen futottunk a lombos fák között.Izmai megfeszültek,nagyon szeretek vele futni.Közben mindig figyelem,hogy milyen tökéletes.Mint Bellának Edward,Esmenek Carlisle,Alicenek Jasper és Rosalinak Emmett.

Olyan jó érzés,hogy van nekem is valaki,valaki aki ha akarnám sem tágítana felőlem.

Megrendíthetelenül imád és csak ez számít.

Megtorpantam.Éreztem valamit amit még soha az elött.Küztetés jött rám,hogy megnézzem.Futottam az illat irányába.

Egy illat amit már sokszor éreztem,de most még is más volt.Nem tudtam mit akarok.Csak futottam,mintha zombi lennék.Jacob ordított utánnam és követett,de nem figyeltem rá.

Egy valamire figyeltem: az ott lévő emberre.

****

Mi történik velem?Én ezt nem akarom,vagy még is ?Sajnos igent kell mondanom.Kívántam.

Kívántam az ember vért,szörny vagyok.Jacob elém ugrott.De semmi, csak mentem.

Semmi sem segít?A testem akarta,az agyam is akarta,de egy mély belső hang azt súgalta ne tedd!

Néhány mérföldre lehet.Horgászik,hallom a víz csobogását.

Jake megragadta a kezemet,de beleharaptam és mentem tovább.

Vajon mit szól a családom,ha megteszem?Elvégre Bellán kívül senki nem tiszta.Megvetnek?Kitagadnak?

Gyilkos leszek,aki hidegvérrel öl.

Miért nem elégedtem meg az állat vérrel?

Valami baj van velem?Eddig soha sem kívántam ennyire az ember vért.Születésemtől tudtam magamon uralkodni,

már csak Sue és Charlie miatt is.

És most ez a kísértés.Ez a mámor.Az édes illat.

Mind magával ragadott és csak összemosódott fákat láttam.

Végre elértem a folyót,de még mindig messze voltam. Csupán egy sátrat tudtam kivenni a távolból,amiben az áldozatom feküdt.

Vajon erről az érzésről beszélt Carlisle,amikor hosszú északákon át kérdezgettem.Nehéz volt nekem,mivel ők egész éjjel beszélgetnek,én pedig alvásra vagyok ítélve.De sokszor próbáltam alkalmazkodni hozzájuk,és fenn maradtam.Egész jól ment.A leghosszabb idő három nap volt,amit alvás nélkül töltöttem.

Próbáltam emlékeimbe merülni,de nem hatott.

vagyis rákoncentráltam,de a lábam csak mozgott harmonikusan a szél suhogásával.

Hallodtam,hogy Jake valami olyasmit ordít,hogy ebből elég,és nem hagyom,hogy megtedd,utánna meg megbánt Szerelmem.

Hirtelen elém ugrott,forró tenyerét az arcomra helyezte és megcsókolt.

Életem első csókja.Annyira puha,finom,érzéki volt.Szívből jött.

Gyengéden megfogta a derekamat.

És életem első csókja kimámorít a zombiságból.Csak a csókra gondoltam,ezt tudta Jacob is.

Lassan abbahagytuk.Jacob végig símított a nyakamtól a combjaimig.

-Ness,te tiszta libabőr vagy!-vihorászott,mintha az elöbb nem akartam volna megölni senkit.

A személy akit az ebédemnek akartam történetesen Charlie volt!Ahogy kijött a sátorból,és megláttam elöntött a bűntudat és éreztem,hogy elhomályosodik minden.