Írásnál a következő pontoknál mire kell odafigyelni?
Nincs "helyes" megoldás. Írhatod gondolatjellel is, sőt, nem egy helyen így jelzik, gyakran jól is jön, ha pl. a karakter nem mindig tudja megkülönböztetni, mi a gondolat, és mi hangzott el.
Az idézőjel is általános, illetve van, aki a dőlt betűs írást javasolja a gondolatokhoz (ilyenkor akár idézőjelesen, akár gondolatjellel).
Én a kimondott szavakat gondolatjeles párbeszéd formában írom, a monológot, racionálisan megfogalmazott, de ki nem mondott gondolatot idézőjelben, a sejtéseket, érzékeseket szimpla jelen időre váltással, esetleg gondolatjellel vagy kettősponttal elválasztva a múlt idős narrációtól (a gondolatjel megtévesztő lehet, ha az adott bekezdés eleve párbeszéddel indul, nem egyértelmű, hogy a párbeszéd folytatódik, vagy nézőpontváltás történt). Utóbbi esetben egyszerre maradok narrátor, de félig-meddig belelépek a szereplő bőrébe, ha kell felteszek egy kérdést, vagy metaforát, hasonlatot alkalmazok. Olyankor hasznos, ha a szereplő a helyzeténél vagy adottságainál fogva képtelen a racionális gondolkodásra (gyorsan kell cselekednie, vagy nyomasztja valami, netán kicsattan az örömtől).
A gondolatolvasást is valószínűleg így oldanám meg, szerintem a gondolat racionális megfogalmazása időigényes agymunka, amit nem biztos, hogy meg is tesz az, akit épp "lehallgat" a telepata szereplő. Inkább csak sejtések, érzetek képek formájában megy át az információ.
Köszönöm szépen, ment a pacsi mindkettőtöknek. :)
A második válaszoló kommentjéhez annyit még hozzáfűznék, hogy nem egészen telepata karaktert hoztam létre, azt már túlságosan elcsépeltnek tartottam, nem gondoltam, hogy valami újat leszek kihozni belőle. Én egy fokkal fentebb léptem, és egy 'lélekolvasót' hoztam létre, azt nem írom le, hogy hogyan, mert lehet túlságosan egyedi ötletre sikerült, és félek, valaki ellopná az ötletemet, már egy haladó író, és jobb sztorit kreálna belőle. Én még csak kezdő vagyok, és sokszor azt érzem, hogy amit leírok, az nyomába sem érhet a többi novellaíró munkájának. Rengeteg írományom landolt már emiatt a lomtárban, egyszerűen akkor bennem az öngátoltság, és az önbecsülés hiánya, hogy nem tudom elhinni magamról azt, hogy én is képes vagyok valami jót, valami maradandót alkotni. De ez már nem ehhez a témához tartozik. :D
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!