Mit gondoltok a versemről?

Évának hívták a lányt s mindenre kapható volt

Az utcán ha megrántottad haját engedte magát

S a világon mindenkinek kitárta lábát

Csak kérni kellett és örömöt adott

Csak vágyni kellett rá és ő magától jött

Mindig vigyorgott sohasem mosolygott

Élvezte hogy mások örülnek s ez éltette őt

Aztán egyszer csak eltűnt köddé vált

A férfiak sírtak utána többet nem találták

S ahogy múltak az évek a férfiakból eltűnt az élet

Éva tette a gyalázatos mindegyiknek halálos kórt adott

Valahol most a nagy világban egy férfi Örül

Mosolygós arca olyan mint mikor anyja ölelte

E Mosoly azonban hamar eltűnik ha jön a halál

Táncra hívja őt és kínok között viszi el őt

Éva száján pedig örökre ott marad a keserű vigyor