Ti hogyan olvastok? Bővebben odalent!

Amennyiben a könyv bejön, jó az író, akkor bizony én is full belemerülök. Olyankor a külvilágból se kép, se hang. Teljes egészében benne vagyok a könyv cselekményében, egy levegőt szívok a szereplőkkel, jövök zavarba vagy félek, melegem van v. érzem a hideget a bőrömön.

De ehhez tényleg nagyon jól megírt történetnek kell lennie.

Viszont amiatt, hogy ennyire belemerülök a történetbe és 'átveszem' annak a hangulatát, nem bírok drámákat olvasni, mert totál kikészülök tőlük. Emiatt sok kötelező ki is maradt az életemből.

Egyébként én jobb szeretek otthon - nyugodt körülmények között - olvasni, utazás közben max. ha több mint fél órát kell egy járművel utazni. Rövidebb távnál zavar, hogy meg kell szakítsam a történetet a le- meg felszállással. Viszont otthon, ha jó könyv van a kezemben, akkor képes vagyok magammal cipelni bárhová. Tehát evés/ivás/wc-zés közben is ott van nálam. :-)

Én csak otthon olvasok, máshol nem. Belemerülök és fimszerűen látom magam előtt a történetet, de annyira, hogy van mikor úgy emlékszem vissza egy-egy könyvre, mintha film lett volna. Aztán rájövök, hogy abból sosem készítettek filmet, szóval könyv volt az :D Na meg olyan jó filmet úgysem tudnának csinálni :D Eddig amiket olvastam és aztán lett belőle film mind csalódás volt. Főleg a szereplőválasztások, valahogy sosem úgy képzelem el őket, mint amilyen színészeket választanak. De a sztorit is megtudják ölni rendesen.

Már egy ideje azon gondolkozom, hogy elmerjem-e kezdeni a Trónok harcát olvasni, de félek ha elkezdem abbahagyom a sorozatot. Nem merem elvenni tőle a saját kedvem :D

Nagyon szeretném ha Stephen King Setét tornyát végre megfilmesítenék, mert él bennem a remény, hogy egyszer valamikor majd olyan filmet csinálnak ami passzol a könyvhöz :D

Egyébként még visszakanyarodva a kérdésedhez érdekes módon hiába merülök el az olvasásba ha valamire figyelnem kell közben, pl. nézni az időt, akkor mondjuk negyed óránként eszembe jut, hogy "óra". Viszont ha nem kell, akkor az órák repülnek, már fáj a szemem, akkor kapok észbe, hogy hoppá már kicsit sok lesz mára :D

Könyvfüggő. Például a Tizenhárom okom volt-ot akárhányszor olvasom sikerül belemerülnöm, de a Delírium sehogy sem köt le...

Igazából, ha nem tudok belemerülni akkor kb. fél óra alatt megunom hogy a külvilág jobban érdekel akkor inkább lerakom egy "majd később" mondattal. Aztán ugyan ezt egész nap.