Mit gondoltok erről a részletről? Főleg az érdekel, hogy felkelti-e legalább egy kicsit az ember érdeklődését.

Biztos vagyok benne, hogy sok helyesírási hiba van benne de azt ki lehet javítani, szóval most nem épp ezzel kapcsolatban várok válaszokat. Már régóta akartam írni egy regényt és most éppen próbálkozok. Ez egy részlet a már meglévők közül és kíváncsi vagyok, hogy mit szól hozzá néhány kívülálló.(ha van benne olyan szó, ami nem érthető, akkor az azért van mert egy általam kitalált anyag vagy tágy neve, nem lényeges)

Etlekon megnyomta a fekete gombot és várt. Gondolta, hogy nem fognak valami sijetősen ajtót nyitni de azért egy 15 perces várakozásra ő se volt felkészülve. Ami azt illeti, szerette volna, ha megnézheti mit csinál az öccse, mivel az elmult napokban borzalmasan rossz állapotban volt, ám semmi jel nem utalt arra, hogy Harrynek egyáltalán kedve lenne beengedni őt.

Végül megértette, hogy valószínüleg nem lesz ebből semmi és majdnem megfordult, hogy elmenjen, ám mégis alami különös oknál fogva, maga sem tudta miért elcsavarta a kilincset mielött végleg felhagyott volna a várakozással.

Legnagyobb meglepetésére az ajtó olyan könnyen nyílt ki előtte, mikor hozzáért, mintha épp abban a pillanatban deaktiválták volna a lezáró berendezést. Etlekon már azt hitte a vezér gondolta meg magát és eresztette őt be, de mikor bepillantott a szobába rájött, hogy az égvilágon senki nincs ott s a fiú egyszerűen nyitva hagyta az ajtót. Rossz érzés fogta el. Harry nem szokta nyitva hagyni soha a szobája ajtaját...

Miután óvatosan benézett az ajtón keresztül, fogta magát és bement a terembe, hátha talál valami magyarázatot arra, miért nincs itt az öccse s esetleg megtudja mégis hová ment.

Az orrát már az első pillanatban, ahogy belépett, megcsapta a koncentrált szesz és fertőtlenítő szaga. A szobában minden ablak be volt sötétítve, hatalmasabb felfordulás volt mint valaha és olyan émelyítő füst keringett a levegőben, hogy az rendesen csípte a torkát. Etlekon még se erre lett figyelmes. A kellemetlen vegyszerek szagába keveredett enyhe vérszag sokkal inkább feltűnt neki mint potenciális probléma, mivel nem lett volna szabad ott legyen.

A lányt alaposan körülnézett és meglátott az íróasztalon egy nagy halom injekciós tűt és rengeteg más- más formájú, fehér tablettát. Közelebb ment, hogy megnézze őket, közben pedig jobban szemügyre vette a többi dolgot is.

A tűk egy része le volt esve az asztal lába mellé és a hegyükből csöpögő sötét anyagot felszívták a földön heverő széttaposott papírok. Többféle szer szaga áradt fecskendők belsejéből és legtöbbet vér borította. A citirin tabbletták ki voltak ömölve a leborult üvegből és összevegyűltek a rengeteg fájdalomcsillapítóval, amiket valaki nagyon hamar szedhetett ki, mert a doboz amiben tartani szokták őket nem volt rendesen kibontva, hanem az egyik felén félig széttépték.

Etlekon lassan végigpillantott a rendetlen asztalon és kézbevette az egyik kiürült injekciós tűt. Nagyon finom volt a fogása, tökéletes dinamikával tervezték, csak úgy hozzásimult a kézhez. Leheletvékony fémalkatrészek csillogtak benne és a félhomályban is szinte fénylett a kristályos üvegkapszula.

A lány valami kavargást érzett a gyomra körül, mint amikor valami borzalómtól lesz jó érzése. Beleremegett. A dugattyut lenyomó rúd végén halvágy vérfolt volt látható. Egy ujjlenyomat. Rámeredt az apró foltra és érezte, hogy pezseg a tagjaiban az enregia.

Letette a tűt, zsebre vágott egy marék citirint és fájdalomcsillapítót aztán behúzva maga mögött az ajtót elhagyta a szobát.