Hogy nevezzem el a nyári unaloműző könyvszerűségem főszereplőjét? A lány leírása lentebb! A név legyen kissé különleges, lehet kötőjeles dupla vezetékneve, akár kettő utóneve is!

Egy lány, kissé fiús, bár ez a nevéből ne nagyon derüljön ki, az öltözködése is kicsit fiús, de mégis nőies, vadító, haja színe mézszőke vagy rézvörös, szeme színe kék vagy zöld. Barátnője nincs, és sosem volt, a lányok kitaszítják, ezért a fiúkkal barátkozik, akiknek ő a kedvenc lány barátnője, bármit megtennének érte, és ő is a srácokért, de nem igazán tetszik nekik a lány (csak a lány szerint, aki neki tetszik az is szerelmes belé az első pillanattól kezdve, de félt elmondani, nehogy tönkretegye ezzel a barátságukat, és félt a visszautasítástól, a lány ugyanígy, később összejönnek) a srácokkal skypeol, marhul, hülyéskedik, kissé fiús játékokat is játszik. Kívülről úgy látszik, hogy erős, a többiek előtt nagyon ritkán sír, az osztály előtt történt kéztörésekor sem sírt, de otthon rengeteget sír, mert csak a külsője kemény, lelkileg gyenge. Sokat beszél, emiatt magatartása év végén négyes, benne van a balhékban, de végül ötös lesz az is, mindig kitűnő tanuló, negyedikben az év tanulója lett (négy év alatt öt párhuzamos osztály közül (5×25= kb. 125 gyerekből) lett a legjobb versenyekben, tanulásban, közösségi munkában), különösen szereti a természetet, a kirándulásokat, a nomád táborokat, az irodalmat és a nyelvtant, meg a törit (sok országos szintű versenyre megy töriből, ott első-második lesz mindig). Vidéki kislány néhány régi osztálytársával jár fel nap, mint nap Pestre egy nagyon jó, nívós, egyházi gimnáziumba, aminek a felvételijén ő lett a második legjobb a rangsorban két-háromszáz gyerekből. Egy húga van, szülei kedvesek, engedékenyek, de nagyon féltik őt, ami a lánynak nagyon nem tetszik. A karakternek saját magam vagyok az alapja, a történetet a saját élményeimből írnám, néhol megváltoztatva, amit-én-szerettem-volnásítva.