Mit gondoltok erről a versről?
Állok a magasban, csendben állok,
Várok valamit, de nem tudom mit várok.
Látok valamit, sőt, mindent látok
Mégis csak némán állok, és várok.
Várom az érzést, régóta várom,
Látom a világot, de őt nem látom.
Állok magamban, egyedül állok.
Érzem már Őt, de nem látom; csak várom.
S látom is már! A szívemmel látom.
Állom tekintetét, mi szebb mint az állom.
Nem várok már, hisz itt van kit várok.
S csak állok, de látok, a szívemmel látok!
Nektek tetszik? Én nem teljesen értem... :/
Nekem annyira nem jön be.
Kissé irritálók az állandó szóismétlések, főleg a sorok végén, és bár lehet (remélem), hogy direkt írtad ilyenre, akkor is olyan hatást kelt, mintha egy amatőr verse lenne, aki lustaságból nem gondolkozott sokat a rímeken, inkább minden sor végére ugyanazt a szót írta.
És a ritmusba is vannak hibák. Pl: "Állok magamban, egyedül állok" ez 10 szótag, a következő sor viszont már 11, ami nem tűnik olyan nagy gondnak, de olvasás közben azért megakad az ember, hogy "Jééé, itt valami nem stimmel".
Ha kitennél még egy verset, az jó lenne, mert egyből azért nehéz megmondani, van-e tehetséged hozzá.
Gyakorolj szorgalmasan, ha sokat írsz, lehet fejlődni! :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!