Mit gondoltok erről a versről?

Kívánságod parancs, nem kíméllek:)

1. A cím

ugye, a kortárs versekben megfér a nem öncélú vulgáris szóhasználat is, ezzel nincs gond. Viszont címként egy olyan ordító közhelyet tettél,amit félrészegen mond az egyik kocsmahuszár a másiknak, miután elsorolta minden bánatát, és felzokog, mert ugye, sírva mulat a magyar.

"űzött vad, vert kutya"-elkoptatott, sablonszerű képek

tűrni a sorsot, a kiszabottat: oké, ez emberi, de ahogy megfogalmazod, abba semmi újszerű, költői nincs. Kábé a 19.sz-ban keseregtek így eleink.

Nem síránkozom, nem búslakodom: pedig ezt teszed a vers 80%-ban. Ráadásul úgy, hogy közben a jószándékú olvasó ásítozik az unalomtól.

Figyelem,jó hír! Egy kicsit pofásabbra gyúrva az utolsó versszak egész használható. Kimondottan tetszik ez itt:

megtartani az utolsó fogadást,

s hinni, hogy van még aki, ha mást nem,

jót mulat rajtad, (s addig is felejti baját.)-ez a zárójelbe tett fél sor már nem, itt már megint a 19. sz-ban járunk, vagy még előbb, a kuruc költészet korában, azt a szép selymes lódingját!

Szóval, nem vagy te egészen reménytelen figura, csak szedj magadra egy kis stílusérzéket!