Perszeusz címűmonda?

Az idők kezdetén Zeusz, Hadész és Poszeidón harcoltak a titánok ellen. Hadész - Zeusz tanácsára - saját testéből késztette el a Krakent, ami sikeresen elpusztította ellenfeleiket. Zeuszé lett az Olümposz trónja, Poszeidóné a tenger. Hadész viszont, - akit Zeusz becsapott - levettetett az alvilágba. Az Olümposz ura megteremtette az embert azért, hogy azok imáikkal, fohászaikkal erősítsék teremtőjüket, s az Olümposz minden istenét. Az ember azonban tudatra ébredt, s megelégelte, hogy imáikért cserébe sokszor árvizet, földrengést küldenek az égi urak. Elfordultak régi imádottjaiktól, lerombolták templomaikat, s saját útjukat kezdték járni. Az istenek bosszút esküdtek.

Egy kicsiny halászhajó egy ládát talál a tenger habjaiban, ami egy halott asszonyt és egy élő kisbabát rejt. Az öreg hazaviszi, s feleségével együtt felneveli Perszeuszt, aki szép szál legénnyé serdül és folytatja apja mesterségét. Elzarándokolnak kis hajójukkal Zeusz kolosszusáig, amelyet épp érkezésükkor dönt a tengerbe egy sereg katona. A szobor szerencsére nem tesz kárt a hajóban, de Hadész megjelenik, a katonákra alvilági lények tömegét küldi, a kis hajót pedig egyetlen mozdulattal elsüllyeszti.

Csak Perszeusz éli túl a katasztrófát, akit a katonák Argosz városába visznek a király elé. Az udvarban folyik a mulatozás, mindenki jókedvű. Isteneikről elfeledkezve az emberek a király leányának szépségét Aphroditéhoz hasonlítják. Ez végképp kihozza Zeuszt a béketűréséből, és engedi Hádésznak, hogy „gondoskodjon” az emberekről, így az alvilág ura nekilát, hogy megvalósítsa sötét célját. Őt ugyanis nem érdeklik a fohászok, a félelem és a rettegés az, ami erőt ad neki. Ellátogat hát Argoszba, hogy közölje: 10 nap múlva rájuk uszítja a Krakent, vagy feláldozzák Androméda hercegnőt, akit Aphroditéhez hasonlítottak.

A hőstett[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tette végrehajtásában két isten segítette Perszeuszt: Pallasz Athéné, aki rávette a nimfákat, hogy adják neki Hadész láthatatlanná tevő sisakját, egy pár szárnyas sarut és egy bűvös tarisznyát; Hermész pedig egy sarlóval fegyverezte fel Perszeuszt. Ezen eszközök segítségével már könnyen végre lehetett hajtani a feladatot: amikor Perszeusz a Gorgókhoz érkezett, azok már aludtak, szárnyas sarujában a magasba szökkent és levágta Medúza fejét, miközben csak Athénétől kapott pajzsban visszatükröződve látta a szörny képét. Medúza nyakából ekkor előpattant Pégaszosz és Khrüszaór gigász. Medúza nővérei hiába keresték a gyilkost, Perszeusz a sisakban láthatatlan volt.

Hazafelé tartva megmentette Andromédát, akit anyja, Kassziopeia elbizakodottsága miatt akartak feláldozni. Perszeusz megvárta, míg a rémes szörnyeteg előjön a vízből. Nagy csatába keveredett vele, s végül eszébe jutott, miként győzhet a szörny felett: kivette ezüst tarisznyájából a Gorgó fejét, megmutatta ellenfelének, aki kővé vált. Androméda figyelte a küzdelmet és szerencsére nem pillantott Medúsza fejére. A hercegnő hálásan mosolygott megmentőjére, és rögtön egymásba szerettek. Perszeusz visszavitte Andromédát a szüleihez, és feleségül kérte. Androméda Perszeusszal együtt tért vissza Szeriphosz szigetére.

A jóslat beteljesedik[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Visszatérve Perszeusz Medusza fejét Athénénak ajándékozta, aki a pajzsára tette.

A jóslat beteljesedésére több változat is van. Pauszaniasz szerint Perszeusz nem tért vissza Argoszba, hanem a larisszai atlétikai játékokra ment. Itt feltalálta a diszkoszvetést, és éppen bemutatót tartott a nézőknek, amikor Akrisziosz belépett a diszkosz pályájára. Így az elrepülő diszkosz eltalálta, és ha véletlenül is, de tényleg unokája kezétől halt meg.

Apollodórosz változata szerint az elkerülhetetlen más módon következett be: Perszeusz önkéntes száműzetésbe vonult Thesszáliába. Itt Larissza királya halotti játékokat szervezett apja emlékére. Perszeusz beszállt a versenybe és véletlenül eltalálta Akriszioszt, aki azonnal meghalt.

A Perszeusz monda-körnek több változata is van, a lényegét e fenti leírás eléggé alaposan ismerteti. Valószínű, hogy Perszeusz alakja az ókori görög népmesékből került át a mitológiába (kb. olyan-féle népmesei hős, mint pl. a magyar népmesékben a kiskanász, aki megmenti a király lányát, vagy a legkisebb királyfi, aki sikeresebb az öntelt testvéreinél, stb.) Vélhetőleg a drámaírók ötvözték egybe az egyes mesei elemeket!

Egy elterjedt változat szerint Akrisziosz király leányának, Danaének Zeusztól született fia, a királynak megjósolták, hogy unokája okozza majd a végzetét. Ezért leányát és a csecsemőt egy ládába zárva a tengerbe vetette, de Szerifosz szigetémél kihalászták, és Polidüktész királyhoz vitték, aki Danaét feleségül vette, Perszeuszt felnevelte. (Tehát Danaé nem halt meg!)

Az egyik változat szerint Perszeuszt, amikor felnőtt, és erős, bátor, de kalandvágyó ifjű lett, Őolidüktész elüldözte, mivel azzal dicsekedett, hogy elhozza neki az egyik félelmetes Gotgó levágott feját. A Gorgók olyan iszonyatosak voltak, hogy aki rájuk nézett, kővé dermedt. Perszeuszt azonban a nimfák, és Hermész segítetteék. Miután levágta az isszonyatos Medusza-gorgó fejét, akinek kicsöppenő véréből támad a repülő (szárnya) ló, Pegazusz, szinte véletlenül megmentette a tengeri szörnytől Andromédét, Kéfeusz aitiopiai király és Kassziopeia királyné leányát.

Az Andromédé-monda láthatóan külön betét a Perszeusz-modakörben. Aratosz görög költő jóvoltából felkerült a csillagképek közé, ez tette még az európai közékor idején is ismertté a mondának ezt az epizódját. Ez a részlet valószínűleg az ókori görögök egy félrértéséből keletkezett, akik látták abvebiloni Istar ábrázolásokat, ahol a kéjvágyó termékenység és szerelem-istennő (Istár) nyakán, karján, lánbain felékszerezve,, de teljesen ruhátlanul sóvárogva várja a vele vele egyesülő tenger-istent. A görögök láncolnak vélték a karkötőket, láb-ékszereket, amelyeket lácoknak tartottak. Valahogy így lett a buja istennőből szűz királyleány. Az égen valóban ott látható, egymás közelében a Kassziopeia és Kefeusz, az Andromeda, a Cet és a Perszeusz csillagkép. (A Cet csillagkép valójában nem bálnát jelent, hanem eredetileg egy ló-testű, hosszú nyakú, kutya fejű szörnyeteg.)

E változat szerint Perszeusz feleségül kérte Andromédét, de Kassziopeia másnak szánta, és ezért a korábbi kérőket uszította a megmentőre. De Perszeusz a Medusza-fővel őket is kővé változtatta, és Pegaszusz hátán elmenekült Kassziopeiát a hitszegésért az istenek azzall büntették, hogy egy bevásárló kosárba kötve örökkék az égbolt pólusa körül kering, és soha sem merülhet le hűsüölni a tengerbe. (A csillagkép az antik görögországban mindig a látóhatár felett maradt,, soha sem nyugodott le.)Andromédével együtt. Perszeusz a feleségével és anyjával együtt Argoszba ment, hogy felkeresse nagyapjéát, aki elmenekült előle (közben volt még egy-két kalandja.) De POerszeusz véletlenúl mégis megölte egy királyi sportversenyen, és ő lett Akriszosz városának ura, de elcserélte birodalmát Tirünsz urával. A mondának számos elágazása is vamn, legátfogóbban Graves: Görög mitológiá-ja tárgyalja, és ott az erdetet is magyarázza.

A Perszeusz-mondakörből az Andromédé-epizód terjedt el legjobban, még a barokk korban is írtak róla drámát. - BQ.