Mi lenne a véleményetek, ha egy magyartanár kötelezővé (ajánlottá) tenné Oscar Wilde: Dorian Gray arcéképe c. könyvét?

Én is elhittem Basilnek, az más kérdés, hogy az író mire akarta felhívni a figyelmet, lehet, hogy ez a virágnyelv része akart lenni... de azért reménykedek valamilyen szinten, hogy tényleg inkább imádatnak szánta. Egyáltalán nem lenne bajom azzal, ha melegek lennének, de szerintem így gyönyörű a sztori ahogy van.

Amúgy az eredetiben most úgy a háromnegyedénél tartok, és én azért nem mondanám, hogy Kosztolányié nyálasabb. Észrevettem pár mondatot, ami a kedvenc részeimből hiányzik az eredetiben, mert Kosztolányi úgy gondolta, hogy hozzátold még valamit; de azt a valamit én annyira imádtam, hogy az angolban meg hiányérzetem támadt. Szerintem mindkettő gyönyörű a maga módján, és a kedvencem, vagyis a dallamosság az eredetiben sem hiányzik, sőt, sok minden szebben hangzik angolul.