Veletek is történt már ilyen?

Ritkán olvasom, de ha mégis, akkor annyira beleélem magam a történetbe, hogy megfeledkezem a körülöttem történtekkel. Eggyütt sodródom a szereplőkkel, és a történettel, a könyvben történtekkel megfelelően változik a hangulatom is (általában olyan a hangulatom, amilyen a főszereplőé, ha szomorú, akkor és is, ha vidám, és is). Nem tudom letenni a könyvet, míg a végére nem érek, nem alszom, vagy nem társalgok másokkal, csakhogy megtudjam, mi fog történni. Ha pedig, valaki megzavar, mérgesen fordulok felé, és igyekszem minnél hamarabb lerázni. Mikor elolvastam a könyvet, el sem hiszem, hogy vége, és még egy-két napig a könyvön rágódok, majd minden a régi lesz. Én is újra önmagam leszek. Néha hosszabb filmeknél is ez van.

Veletek történt már ilyen?

Ez normális?

Miért van ez velem?

Hogy tudám ezt valahogy kiküszöbölni, hogy csak egy könyvként nézzek a történetre, ne legyen ekkora hatással rám?