Veletek is történt már ilyen?
Ritkán olvasom, de ha mégis, akkor annyira beleélem magam a történetbe, hogy megfeledkezem a körülöttem történtekkel. Eggyütt sodródom a szereplőkkel, és a történettel, a könyvben történtekkel megfelelően változik a hangulatom is (általában olyan a hangulatom, amilyen a főszereplőé, ha szomorú, akkor és is, ha vidám, és is). Nem tudom letenni a könyvet, míg a végére nem érek, nem alszom, vagy nem társalgok másokkal, csakhogy megtudjam, mi fog történni. Ha pedig, valaki megzavar, mérgesen fordulok felé, és igyekszem minnél hamarabb lerázni. Mikor elolvastam a könyvet, el sem hiszem, hogy vége, és még egy-két napig a könyvön rágódok, majd minden a régi lesz. Én is újra önmagam leszek. Néha hosszabb filmeknél is ez van.
Veletek történt már ilyen?
Ez normális?
Miért van ez velem?
Hogy tudám ezt valahogy kiküszöbölni, hogy csak egy könyvként nézzek a történetre, ne legyen ekkora hatással rám?
válasza:Velem is valami hasonló történik, de rendszeresen, bármilyen könyvnél. Én sem vagyok függő, semmilyen tekintetben, nem dohányzom, nem iszom, nem drogozom, semmi ilyesmi...
Szóval, nem értem, ez mitől van. Ez valami függőség? Vagy hasonló?
Mit lehet ellene tenni? Hogy úgy olvashassak, ahogy mások, hogy ki tudjak szakadni a történetből, és csak egy sztori legyen, ne éljem magam ennyire bele?
válasza:
válasza:Szia én imádok olvasni és nálam minden könyvnél ez van! Én ezt annak tudom be hogy nagyon jó a könyv/film és szeretem a történetet. Ezt az érzést én speciel imádom még akkor is ha letorkolom a körülöttem lévőket bár ők már megszokták hogy ha olvasom nem szolnak hozzám... :) Én úgy vagyok vele, hogy ha ez egy függőség nem akarok leszokni :D Neked sem muszáj egyszerűen tetszik a könyv, nem tudod letenni és kész. Teljesen okés a dolog. U.I.:bocsi a szó ismétlésért
13/L
válasza:Szia ! Velem is teljesen ez van..:D
Olyan durván rá tudok kattanni egy könyvre hogy még suliban is azon rágódom meg úgy mindig miközben olvasom. Kb 2-3 napig tart egy könyv de addig nem nagyon lehet velem mit kezdeni csak ha nagyin erősen koncentrálok hogy ne gondoljak a könyvre. Najó azért nem minden könyvnél csak azoknál amik nagyon érdekelnek és bele élem magam. Szintén megvan a hangulat ingadozás a könyvhöz illően :D
És ami még durci hogyha tényleg nagyon jó a könyv és tudok azonosulni a főszereplővel akkor nagyon kicsit átveszem néhány személyiségjegyét , hogy beszél másokkal ilyesmi :DD Néha meglepődöm magamon de nekem tetszik :D Kicsit elszakadok a monoton mindennapokból :) 16/L
válasza:Ah, az eszményi olvasó... :) Hogy ennyire beleéled magad a történetbe, az lehet a kamaszkor miatt. Bár nem írtad, mennyi idős vagy, remélem, azért még csak kamasz. Akkor gyakoriak az ilyen erős érzelmek, könnyen kialakulnak az ilyen "hiperszenzitív" reakciók. Jó eséllyel kinövöd.
Ha idősebb vagy, vagy tényleg zavar ez a rekació (azért a könyv vége után 2-3 napig másra sem gondolni az nem intézhető el egyszerűen a "katarzis" kifejezéssel), akkor marad az, hogy felkeresel egy pszichológust, ő tud segíteni. Ám ha nem zavar, alapvetően az életedre nincs olyan komoly hatással, ezek az időszakok nem tartanak túl sokáig, akkor nincs nagy baj. Akkor lesz, ha belekezdenél a Háború és békébe.
Ez valahol persze függőség. Nem tudsz elszakadni a könyvélménytől, a történettől. Menekülés a valóságtól. Hogy ez reakció a külső ingerekre, vagy egyszerűen ennyire érzékeny természetű ember vagy, nem tudom, de ha nem párosul bibliofíliával, ez kezelhető probléma. Néha elolvasol valami rövidebb (100-200 oldalas) regényt, megnézel egy jó filmet, lehetőleg hétvégén, ha "bele is ragadsz", nem okoz olyan nagy gondot. Ha lesz családod, majd ők kirángatnak belőle - ha nem tudnak, akkor majd jöhet a pszichológus.
válasza:Hú, de irigyellek:))
Én régebben voltam ilyen. Vagyis hát kisgyerekkoromtól kezdve úgy 17-18 éves koromig. Emlékszem, a HP 7 égé úgy olvastam el, hogy épp fogat mostam, a könyvet meg nekitámasztottam a mosdó fölött a tükörnek:D
Újabban viszont akármilyen jó is egy könyv, nem nagyon tud lekötni, izgek-mozgok, állandóan jár az agyam...Most is olvasom a Gyűrűk Ura első részét, és hihetetlenül tetszik, imádom, mégis csak lassan haladok vele. Nem tudom, miért van ez, de tök rossz:( Vissza akarom kapni a régi ényemet:(
20/l
válasza:15 éves vagyok, és igen, meglehetősen érzékeny típus. Én szoktam kiválasztani a könyveket, amiket olvasok, és sokszor olyat, amiről még nem is hallottam, de mégis valami megfogott benne, és mikor elolvastam, nagyon tetszett. Igazából nem tudom, hogy mi számít ritkának, eddig én alkalmanként olvastam, ha megjelent xy könyv, vagy ha könyvtárban voltam, kivettem egyet, esetleg kölcsönkaptam. Bár most a nyári szünetben elég sokat unatkoztam, így olvasni kezdtem. Elkezdtem egy régóta kinézett könyvet, és nagyon, nagyon tetszett, de nem bírtam elszakadni tőle, és a szüleimnek sem tetszett, hogy folyton a könyvet bújom, így félbehagytam. Két nappal ezelőtt ismét elkezdtem olvasni egy könyvet, és már mindjárt végzek vele, ez is nagyon tetszik, de észrevettem magamon, hogy egy-két fokkal jobban el tudok tőle szakadni, és másra koncentrálni, talán az akaraterőm miatt is.
Hogy őszinte legyek, engem kissé zavar, bármennyire jó is a könyv, mert utána szembesülnöm kell vele, hogy ez csak ez könyv volt, és az élet úgyanúgy megy tovább...
És csak úgy kíváncsiságból, mit jelent a "bibliofilia" kedves válaszoló? Nem tudom, hogy nekem van-e olyanom...
Mindenesetre kicsit megnyugodtam, köszönöm szépen a válaszokat! :)
További jó olvasást mindenkinek ;)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!