Sok emberrel a kötelező olvasmányok utáltatják meg az olvasást. Egyetértesz?
Fogalmam sincs miért nyáron jutott eszembe, de az osztályban egyetlen vagyok, aki életében akár egyszer is magától olvasott el egy könyvet. A kötelező olvasmányokkal egytől egyig úgy voltam, hogy 100-150 oldal után(már ha elérte azt a terjedelmet) le kellett tennem, mert kifolyik a szemem, és már-már rosszul vagyok a nyelvezettől, és az unalomtól. Szörnyű! Gondolok itt pl Egri Csillagokra, de akár az Antigonéra, Tartuffe-ra, az összesre!
Épp kezdtem a gimit mikor találtam otthon egy Lovecraft kötetet "legjobb művei" címmel. Adtam neki egy próbát, és szabályosan függő lettem. Nehéz volt olvasni, mert konkrétan nulla párbeszéd volt bennük, de nagyon nagyon megérte, azóta mindent elolvastam vele kapcsolatban. Ezután Agatha Christie mellett tettem le a voksom, a Gyilkolni Könnyű a kedvencem tőle. Nagyon megszerettem olvasni, most felyeztem be Darren Shan-tól a Város trilógiát.
Ha nem kezdtem volna bele abba a bizonyos Lovecraft könyvbe, máig azon a véleményen lennék, hogy olvasni SZAR, és minden könyv olyan mint a kötelező olvasmányok. Egyébként egy kivétellel az összes barátom ezen a véleményen van, ki is gúnyolnak érte, hogy szoktam olvasni.
Mit gondoltok erről?
Nem értek egyet. Ez olyan, mintha azt mondanám, hogy leestem a lóról, és megutáltam a sportokat. Aki igazán akar sportolni, az ha megutál lovagolni, akkor elmegy úszni, futni, bringázni...
Számtalan ismerősöm van, aki utálja a kötelezőket, de olvasni szeret. Akkor ő hogyhogy el tudja különíteni a 2-t agyilag?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!